A fiatalokat különösen erősen érintette az infokommunikációs technológiák behatolása a mindennapi életbe. Számukra a számítógépek, okostelefonok, adatbázisok és digitális alkalmazások a valóság részét képezik. Nemrégiben részleteiben is kiderült, mely uniós tagországban mennyire erősek a különféle digitális hatások.

Az Európai Unió statisztikai szervezete, az Eurostat által készített átfogó kutatás, a „Fiatalnak lenni Európában” már kiterjed az ifjú nemzedékek digitális forradalomhoz fűződő viszonyának vizsgálatára is. A szervezet márciusi tanulmánya megállapítja, hogy a digitális technológiák alkalmazása már a gyermekek körében is szélesen elterjedt, mert ezek elérhetők számukra otthon vagy barátaik, rokonaik körében, valamint mindinkább az iskolában is. Mire a fiatalok befejezik a kötelező oktatást, többségük rendszeresen használja a számítógépeket és az internetet különböző célokra. E technológiák nemcsak infokommunikációs készségek fejlesztésére jók, hanem arra is, hogy támogassák a hagyományos tantárgyak tanítását is.

Az online lét az ifjúság számára életforma

Az online közösségi és állampolgári tevékenységek az összes uniós tagországban (EU-28) jellemzőek a fiatalok (16-29 évesek), de az egész népesség körében is. A fiatalok azonban nagyobb arányban vannak jelen minden egyes kiválasztott tevékenységben, különösen a közösségi aktivitásban.

girl-tablet-screen-time.jpgA leggyakoribb online közösségi tevékenység az uniós fiatalok körében tavaly az e-mailezés (86 százalék) és a közösségi hálózatokon való megjelenés (82 százalék) volt (utóbbi leginkább facebookos és twitteres felhasználói profil létrehozását, üzenetek küldését és fogadását, posztolást jelentett). Az EU-28 fiataljainak közel fele (47 százalék) töltött fel tavaly saját készítésű tartalmakat, például képeket, videókat vagy szöveget az internetre.
A fiatalok és a teljes lakosság összevetésében a legnagyobb különbség a hálózatépítő szájtok használatában (36 százalékpont), a legkisebb pedig a weboldalak építésében és blogolásban (6 százalékpont) volt. A telefonálásában, videohívásban és másféle kommunikációban 17, az online hálózati játékokban szintén 17 százalékpont különbség mutatkozott.

Tavaly Dániában, Svédországban, Portugáliában, Finnországban, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Magyarországon és Hollandiában 10-ből legalább 9 fiatal használt közösségi oldalakat, míg a legtöbb uniós tagállam arról számolt be, hogy ez az arány 80 és 90 százalék közötti. A másik végletet öt EU tagállam képviseli 70 és 80 százalék közötti rátával, és ez alá csak egyetlen ország, a 66 százalékot teljesítő Románia csúszott.

A wikihasználat északon és nyugaton magasabb

31grafAz internet egyre szélesebb körben számít információforrásnak, illetve platformnak a különféle információk megtalálásához és cseréjéhez. A kutatás hét tevékenységre fókuszált, például az internet segítségével történő utazási- és szálláshely-szolgáltatásokra, illetve a webrádiózásra is, amelyeket a fiatalok a legritkábban vettek igénybe. E kettő és az egészségügyi szolgáltatások használatában a fiatalok és a teljes népesség aktivitási rátája alig 5 százalékkal tért el. Ezzel szemben, a legnagyobb különbség a játékok, valamint a játék-, kép-, film- vagy zeneletöltésében mutatkozik, hiszen a fiataloknak a 67, a teljes népességnek pedig csak a 38 százaléka volt érintett.

A Wikipédiához hasonló tanácsadó wikik használata szintén igen népszerű: az uniós fiatalok csaknem kétharmada (65 százalék) veszi igénybe ezeket. A tagállamok közül az északi és nyugati országok ifjú polgárai gyakrabban fordultak ezekhez a szolgáltatásokhoz, mint a keletiek. Portugália és Szlovénia volt az a két EU-tagállam, ahol a fiatalok és a teljes népesség wikihasználatában a legnagyobb eltérést mérték, mindkét esetben több mint 30 százalékpontot. A legkisebb különbséget (9 illetve 10 százalékpontot) Bulgáriában és Írországban regisztrálták.
Az olyan „komoly” tevékenységek, mint az online bankolás és a szakmai hálózatok (például a LinkedIn) használata hasonló mértéket mutat a fiatalok és a teljes népesség esetében. De az uniós fiatalok majdnem kétszer akkora valószínűséggel használják az internetet munkakeresésre, álláspályázatra (33 százaléka), mint a teljes népesség (17 százalék).

A gyermekek vonzzák az otthoni internetet

Tavaly az unió összes tagországában az otthonok négyötödében (81 százalék) volt internet-hozzáférés. A vizsgálat 2005-ös indulásakor ez az arány még csak 55 százalékos volt. A gyermekes háztartásokban az arány magasabb volt, mint a gyermek nélküliek esetében. Nagyjából hasonló volt a helyzet a számítógép-használatnál is: a különbség meglepően nagy – 17 százalékos – a gyermekes háztartások javára (92 százalék a 75-tel szemben). A magas számítógép-használat azonban szerte az unióban stabilizálódott.

31tablaA 2011-2014-es időszakban mért adatok szerint a 16-29 éves korosztály sokkal nagyobb arányban használt napi rendszerességgel mind számítógépet, mind internetet, mint a társadalom többi része. Tavaly 80 százalékuk számolt be napi rendszeres komputerhasználatról, ami lényegesen magasabb a teljes népességen belül mért 63 százaléknál. Miközben a fiatalok géphasználati rátája 2014-ben két százalékponttal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, és ugyanakkora, mint 2011-ben, ez időszakban a lakosság egészét tekintve 4 százalékpontos növekedés volt megfigyelhető.

E visszaesés magyarázata az, hogy a fiatal korosztályban előbb kezdték el használni az alternatív eszközöket. Ezt jól mutatja, hogy a körükben a napi internethasználat aránya már 2012-ben megelőzte a számítógép-használatét – ez pedig az okostelefonok és tabletek terjedésének volt köszönhető. A fiatalok és a teljes lakosság mindennapi internethasználata közötti 22 százalékpont jelentős különbség, amely valamivel kisebb a mindennapi számítógép-használat esetében a 2014-es adatfelvételek szerint.

A napi komputerezés aránya Észtországban (93 százalék), Lettországban (91 százalék), Litvániában (90 százalék), Csehországban és Szlovéniában (mindkettő 89 százalék) a legmagasabb, a lista túlsó végén pedig a román (62 százalék) és a spanyol (68 százalék) fiatalok állnak.

Lengyelország, Portugália, Litvánia, Görögország, Szlovénia, Bulgária, Lettország, Csehország, Románia, Ciprus, Málta, Horvátország esetében a napi számítógép-használat a fiatalok körében legalább 25 százalékponttal magasabb, mint a teljes népességben. Ezzel szemben a legkisebb (kevesebb, mint 6 százalékpontos) eltérést Hollandiában, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Finnországban és Dániában figyelték meg. Luxemburg volt az egyetlen EU-tagállam, ahol a napi rendszeres számítógép-használat aránya a fiatalok körében alacsonyabb volt a lakosságénál.

Az a hat EU-tagállam (Luxemburg, Hollandia, Dánia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság), amely a teljes népességet nézve tavaly a legnagyobb (80 százalék feletti) napi internethasználatot mutatta fel, a fiatalok között is a legjobb rátákat produkálta.

A fiatalok és a teljes lakosság napi internethasználatának intenzitásában a legnagyobb különbséget Portugália, Lengyelország, Görögország és Litvánia könyvelhette el. Az eltérés mindegyiküknél meghaladta a 33 százalékpontot. A teljes lakosság napi internethasználata (mintegy 60 százalék) ugyan alacsony az egész lakosságon belül Litvániában, Lettországban, Máltán, Csehországban és Szlovéniában, de minden 10 fiatal közül legalább 9 naponta felkapcsolódik a hálózatra. Dániában, Észtországban és Finnországban 95, Luxemburgban és Hollandiában 96 százalékos használati arányt is mértek a fiataloknál, míg Romániában és Bulgáriában tavaly a fiatalok kevesebb, mint 80 százaléka számolt be napi internethasználatról.

A 16-19 éves évesek és az iskolázottabbak interneteznek intenzívebben

Az uniós fiatalok között a legmagasabb hajlandóságot a napi internetezésre a 16-19 évesek mutatják, akiknek a 90 százaléka a weben lóg. A 25-29 évesek között már csak 86 százalék számít napi internetezőnek.
Az EU-28 adatai szerint az alacsony iskolai végzettségű, 16 és 24 év közötti fiatalok napi nethasználata 86 százalékon állt, de a teljes népességen belül ez az arány csak 42 százalék. A középszintű oktatásban részesült fiataloknál 89 százalékos, a teljes lakosságon belül 66 százalékos ez az arány.

Az internetezés 60 százalékban otthon, 40 százalékban az otthontól távol, például a munkahelyen történik. Tavaly a népesség több mint fele (51 százalék) használt mobileszközt, például hordozható számítógépet (beleértve a laptopot és a tabletet), vagy csatlakozott kézben tartható eszközökkel az internethez.

A mobiltelefonokon keresztüli netezés (akár az otthoni, akár a munkahelyi viszonyokat nézzük) jóval magasabb arányú volt, mint a hordozható számítógépeké. A népesség egészében a mobiltelefonos kapcsolat aránya 14 százalékkal volt magasabb (44 százalék), mint a hordozható számítógépekkel való csatlakozás (30 százalék). A fiatalok körében a különbség még nagyobb volt, 74 százalék a 44-hez képest.

A fiatalok legerőteljesebben Portugáliában, Litvániában, Lettországban, Horvátországban, Szlovéniában és Máltán veszik igénybe a mobilnetet odahaza, a legkevésbé pedig Svédországban, Dániában, Luxemburgban és az Egyesült Királyságban. Ha viszont kimozdulnak, fordulnak a számok, és Dánia, Finnország, az Egyesült Királyság, Írország, Svédország, Észtország, Spanyolország és Hollandia lesz a sorrend, a lista végére pedig Olaszország, Bulgária és Románia csúszik.