A big data elérte a konyhákat is, aminek az lehet a következménye, hogy a séfek és szakácsok hamarosan máshogyan állítják elő ételkreációikat, és a háziasszonyok vagy –urak is messzebbre merészkedhetnek a gasztronómiában, mint bármikor. Közben pedig felépül egy új, multimilliárdos piac.
Pár hónapja jelent meg az Amazon kínálatában egy korszakhatárt jelző könyv, a Cognitive Cooking with Chef Watson, azaz a Kognitív főzés Watson séffel. Első pillanatra azt gondolhatnánk, hogy egy újabb tudományos gasztronómiai vállalkozással van dolgunk, olyasmivel például, mint amit Nathan Myhrvold technológiai vizionárius és Ferran Adriá katalán gasztromágus valósított meg a Modernist Cuisine nevű projektben. Az a könyv a „lábosban” zajló folyamatok tudományos hátterét kívánta bemutatni, hogy a professzionális séfek minél többet hozhassanak ki az ételekből.
A tudomány Watson séf esetében is jelen van, csakhogy ez a számítógép-tudomány. Watson ugyanis egy olyan szuperszámítógép, amely nem egyszerűen kalkulál, hanem képes olyan megnyilvánulásokra is, amelyeket korábban kizárólag emberi tulajdonságoknak hittünk: rejtett utalások érzékelésére, humorra, iróniára stb. Watson sajátosan emberi észjárása nemcsak a betegségek diagnosztizálásában vagy a pénzpiacok hangulatingadozásainak megjóslásában hasznos, hanem képes azt is kitalálni, milyen étel ízlik a különböző embereknek. Ebből született az a 65 receptet tartalmazó mű, amelyhez hozzáférhetünk a világhálón. A könyv megjelenése egyben arra is bizonyíték, hogy a szuperszámítógépek nyíltan beléphetnek magánéletünkbe, mert olyan szolgáltatásokat képesek kínálni, amelyeknek jó hasznát vehetjük.
Miért lehet jó szakács, de legalább is receptíró egy számítógép? A Watson séf által közreadott receptek annak eredményeként jöttek létre, hogy a szuperszámítógép képes volt kivonatolni több millió oldalnyi szakirodalmat és feltárni az abban rejlő összefüggéseket. Ez tette lehetővé, hogy a receptek számára felállítson egy adatbázist, amelyben helyet kaptak az ételtípusok, az elkészítési módok, az étkezéshez kapcsolódó emberi pszichológia, az ízléspreferenciák, valamint a visszajelzések is, amelyeket a projektet felügyelő szakácsok és az ételek kóstolói szolgáltattak. Az adatok feldolgozása során a Watson egyre inkább megtanulta, milyen ízek, feldolgozás, elkészítési módszer lehet sikeres.
A sikeres séf alapképessége, hogy megfelelően tudja párosítani az élelmiszereket. Watson ezt úgy oldja meg, hogy ismeri a kémiát, amelyet a molekuláris gasztronómia (többek között Ferran Adriá) tárt fel. Azaz Watson az ételeket nem az összetevők szintjén vizsgálja, hanem a vegyi anyagokat keresi, amelyek szabályozzák az ízeket, és azt is, ahogyan egy élelmiszer a másikhoz viszonyul. Például egy a paradicsom fő ízét meghatározó anyag megtalálható az eperben, ezért lehetséges bruschettát felszolgálni eperrel. De a spanyol mandulás kifli, a kreol garnélarák-bárány gombóc, az olasz tökös sajttorta vagy a körmös-mézes sör, és a szilvás pancetta cider is így jött össze.
Okos eszközök
A NextMarket Insights piackutató cég jelentése szerint azonban az egyszerű földi halandók még nem szuperszámítógépet akarnak a konyhájukba. (Habár érdemes elgondolkodni a jövőt illetően arról, hogy a Holdra szálláskor az űrhajósok rendelkezésére álló számítási kapacitás kisebb volt, mint amit manapság egy közepes okostelefon nyújtani képes.) Az előrejelzés szerint a következő öt évben felépül egy legalább 10 milliárd dolláros piac az új technológiáknak köszönhetően, ami elsősorban a hálózatra kötött eszközöknek lesz köszönhető. Például egy okostelefonra telepített app segítségével a boltban egyetlen érintéssel ellenőrizni lehet, miből fogytunk ki éppen. Az okos hűtőgépek ezért hamarosan a népszerűségi lista élére ugranak.
Michael Wolf, a NextMarket Insights vezető elemzője szerint mindegy, hogy az élelmiszerek tárolását, előkészítését, vagy magát a főzést nézzük, az új technológiák lehetővé teszik a fogyasztók számára ismereteik bővítését, hatékonyságuk javulását és jobb szakácsokká válását.
Az új technológiák máris kezdik megváltoztatni a fogyasztói szokásokat, többek között azt is, ahogyan beszerzik, tárolják és feldolgozzák az élelmiszereket. Akik otthon főznek, azoknak már közel a negyede állandóan, harmada pedig esetenként használ információszerzésre tabletet vagy okostelefont a konyhában.
Ehhez jönnek az új intelligens eszközök – az okoshűtők, az okosedények, az okostűzhelyek, az okoskávéfőzők stb –, amelyek alapjaiban átalakítják a jövő konyháit. Wolf szerint e technológiák segítségével csökkenthető például a hulladék mennyisége és a pazarlás azáltal, hogy folyamatosan leltározhatóvá válnak a készletek. Ezen felül jobb szakáccsá is tehetnek minket, mert az eszközök által előállított adatok feljutnak a hálózatra, és képesek leszünk könnyen hozzákapcsolódni a főzési útmutató alkalmazásokhoz és adatbázisokhoz. Egészségesebbé is válhatunk, mert az okoseszközök lehetővé teszik az élelmiszer-fogyasztás és egészségügyi elvárásaink szinkronizálását, vagy akár speciális diétákat. Végül pedig nő a biztonság is, mert az intelligens eszközök távolról is vezérelhetők, így kikapcsolhatók akár egy mobiltelefonon leadott utasítással.