A legnagyobb és legfontosabb sportversenyeken már-már emberfeletti teljesítményeket látunk. Ezek elérése csak csúcstechnológiák bevetésével lehetséges, ahogy azt a 2015-ös Tour de France is megmutatta.

A Tour de France a világ legismertebb és legnagyobb presztízsű országúti kerékpáros versenye. Győztese valósággal megdicsőül, aki pedig többször is diadalmaskodik, legendává válhat. A versenyt százmilliók követik a világon, és a bajnokokat olyanok is ismerik, akik soha nem ültek biciklin, vagy nem láttak versenyt még a tévében sem.

Az óriási marketingérték miatt a csapatok mindent megtesznek a végső győzelemért, de a szakaszgyőzelmekért, a hegyi győzelmekért vagy az időfutam győzelmekért is, ezek ugyanis mind lehetőséget teremtenek a figyelem felkeltésére. Nem csoda hát, hogy a győzelemért való tekerésben megjelenik a mindenkori csúcstechnológia is, amely valósággal emberfelettivé emeli a versenyt. Hogy ezt még jobban követni lehessen a verseny tulajdonosa, az Amaury Sport Organisation (A.S.O.) megállapodást kötött az egyik vezető globális IT megoldásokat ás szolgáltatásokat szállító céggel. A Dimension Data hivatalos technológiai partnerként vállalta, hogy forradalmasítja a verseny nyomon követését és nézését.

A siker titka

Több mint 30 éve szippantott be az országúti kerékpárversenyzés heroikus győzelmekkel és bukásokkal teli világa. Ez alatt a 30 év alatt többször gyökeresen megváltozott a sportág: az egyéni teljesítmények növelése, a csapatok szervezési és vezetési elvei, módszerei, és az alkalmazott technológiák fejlődése ma már korszerű, izgalmas versenyeket eredményeznek. A 2015-ös év a Sir Dave Brailsford által vezetett Team Sky győzelmét, a kapitány Chris Froome és jól szervezett csapata elsöprő győzelmét hozta. Mi volt a sikerük titka?

35-36_Tour_de_France_potlolagos_kezokepA nyolcvanas és kilencvenes években megjelent seregnyi újdonságot ma már profi és amatőr sportolók egyaránt használják: az akkor még űrtechnikát jelentő, legaerodinamikusabb testhelyzetet szélcsatornában kikísérletező sztárcsapatok mellett ma már az amatőr versenyzők is megvásárolhatják a kormánykönyöklőt és a telekereket, de a fékváltókar, a patentpedál és karbonszálas anyagtechnológia felhasználása is a mindennapos kerékpározás része lett. Az egyórás kerékpáros csúcsdöntések rivaldafényébe bekerültek olyan házi megoldások is (emlékezhetünk, Chris Boardman saját mosógépe alkatrészeit is felhasználta csúcstartó „űrkerékpárjához”), amelyek nem egyeztek a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI), valamint az iparág gyártói érdekeivel.

Emellett a kerékpározás módszertanában végrehajtott újítások is hoztak eredményeket: az edzéseken és versenyeken alkalmazott megfelelő pedálfordulat és pulzus mérése, beállítása, vagy a versenyzői életmódhoz igazított étrend és étkezési szokások is meghatározóvá válták (energiaitalok, sportzselék, stb.). A 2000-es években megjelent a percre kész információs technológia: a rádiózás, amelynek segítségével a csapatvezetés azonnal szóbeli információt kapott a versenyzőktől, valamint irányíthatta is őket az aktuális versenystratégiához igazítva.

Kiemelkedő újdonságot azonban az elektronikus eszközök, a kerékpár computerek jelentettek, amelyek különböző átlag- és szélsőértékeket mértek, kijeleztek és később tároltak is: kezdetben csak a sebességet, a távolságot, az időt, később a tengerszint feletti magasságot, a pedálfordulatot, a pulzust és a kerékpáros teljesítményét is (watt). Az okostelefonok és speciális GPS eszközök segítségével pedig ezeket az adatokat már harmonizálhatjuk is a különböző térképi és időjárási adatbázisokkal, így a versenyzők egyre pontosabb és azonnali képet kaphatnak edzettségi állapotukról, vagy eredményeikről.

Mi történt a La-Pierre-Saint-Martinra menet?

A 2015-ös Tour de France 10. szakaszán a Pireneusokban Chris Froome emlékezetes emberfeletti tempót diktálva átvette az összetett versenyben vezetést. A francia sajtó – élén a korábbi hegyi bajnokkal, Roland Jalabert-rel – azonnal doppingra gyanakodott, és követelte, hogy a Sky adja ki Froome versenyen rögzített teljesítményadatait. A hitelesség megőrzése érdekében a másnapi pihenőnapon a Sky szakértője bemutatta a sajtónak az összesített és átlag teljesítményadatokat, majd részletes levezetést adott arról, pontosan mely értékek alapján bizonyítható, hogy Froome-tól fizikailag kitelik egy ilyen hegymászás (tegyük azért hozzá: a versenyző biológiai útlevelének fontos részeit – oxigénfelvevő kapacitás, regenerációs képesség stb. – nem hozták nyilvánosságra).

35-36_Tour_de_France_01Az elmúlt évtizedeket befeketítő doppingkorszaknak láthatóan vége. Sir Dave Brailsford új megközelítést alkalmazott a Sky csapat fejlesztése során: felhasználta a dolgok internetét (Internet of Things – Iot), a szenzorok, újgenerációs adatkommunikációs hálózatok és az adatelemzés legújabb megoldásait. A megközelítés lényege, hogy a teljesítményjavítás minden tényezőjét folyamatosan javítja, kis lépésekben, hasonlóan a folyamatos, fokozatos minőségfejlesztési módszertanhoz, a Kaizenhez.

A komplex technológia fejlesztési munkáihoz Brailsford adattudóst szerződtetett, akivel több Szilícium-völgyi vállalkozást és konferenciát látogattak meg a legújabb szenzorok, kis kiterjedésű mobilhálózatok és adatelemzéssel kapcsolatos fejlesztések megismerése érdekében. Elmondta, hogy korábban a hipotéziseik tesztelésére használták a keletkezett adatokat, míg az új megközelítésük ezzel gyökeresen ellentétes: hagyják, hogy a keletkezett adatok „magunkért beszéljenek”, és ezek alapján vonnak le következtetéseket.

A profi és az amatőr kerékpározás legújabb forradalmát a dolgok internete kézzelfogható, megfizethető áru és kellően kicsi méretű eszközei hozzák el, az online megosztott adatokkal és azok azonnali feldolgozási lehetőségével. Ezek a technológiai újítások persze nem lettek volna elegendőek Chris Froome győzelméhez, a Sky csapat minden tagjának alázatos támogatására, a felkészülésre, a megfelelő fókuszra és a nyerő stratégiára is szükség volt – a szerencsén kívül.

Lehet-e még új dolgokat kitalálni?

Biztosak lehetünk benne, hogy a fejlődés nem áll meg, bőven van még hely innovációknak a kerékpározás világában is. Melyek tehát 2015 újdonságai? Először is a GPS a nyereg alatt, amellyel például verseny közben bárki információt kaphatott az interneten keresztül az egyes versenyzők sebességéről. A GoPro fedélzeti kamerák segítségével beleszagolhattunk a versenybe, az LTE mobilhálózat pedig lehetővé tette annak kiválasztását, melyik kísérőmotoros, helikopter vagy rögzített kamera képét nézzük. Az Etixx-QuickStep csapat pedig verseny közben tesztelte a vezeték nélküli elektronikus váltót.

35-36_Tour_de_France_potlolagos_1A fejlesztési lehetőségek közül több már az ajtón kopogtat. Várható a defektmentes versenykerék megjelenése. Engedélyezhetik az elektronikus erőátvitel használatát: a kerékpáros a pedállal áramot termel, és az eltárolt energiát a hátsó kerékben elhelyezett motor meghajtására fordítja. A még szélesebb területet lefedő adatelemzésben is nagy potenciál van, hiszen az elektronikus váltók adatainak feldolgozásától a környezeti adatok (szél, eső) felhasználásán keresztül a kerékpár motor még több jellemzőjének méréséig, az élettani adatok (a pulzuson túl a vércukorszint, a savasodás, a folyadékpótlás stb.) analíziséig még több automatizmusra és gyors megelőző reakcióra van lehetőség. A 2015-ös, 102. Tour de France-t joggal nevezhetjük az Internet of Things versenyének. Rövidíthetnék akár így is: IoTdF.

Ez az írás először az INTERNET OF THINGS – FÁBIÁN ZOLTÁN SZERINT blogon jelent meg.