A pénzügyi világválságban kiderült, hogy a bankszektorban használt informatikai rendszerek nem alkalmasak a kockázatok előrejelzésére, kiszűrésére, értékelésére. Sok ezer milliárd dollár biztonsága a tét.

Pintér Éva, Corvinus egyetem

A 2007-ben kirobbant globális pénzügyi válság rámutatott a bankok kockázat- és válságkezelési gyakorlatának problémáira, hiányosságaira. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 2011-ben tette közzé az általa kidolgozott Bázel III keretrendszert, amely a bankok tőkemegfelelésére és likviditására vonatkozó új globális szabályozási sztenderdeket és a hozzájuk tartozó végrehajtási tervet tartalmazza. Az Európai Bizottság szabályozási javaslatai a Bázel III előírások európai bevezetésre, illetve a helyreállítási tervek a szigorodó tőke- és likviditási követelményeken túl előírják a bankok számára a működésük olyan átalakítását, hogy jegybanki segítség igénybevétele nélkül is át tudják hidalni a jövőben bekövetkező válsághelyzeteket. Ez a bankok számára a tevékenységük, folyamataik teljes felülvizsgálatát, optimalizálását kívánja meg.

Egy európai középbankok körében végzett vizsgálat az egyik legfontosabb feladatként az adataik átlátható, biztonságos, elérhető, konzisztens kezelését és az ehhez szükséges üzleti alkalmazások fejlesztését tartja. Ez a közeljövőben a legjelentősebb költség és emberi erőforrás igénybevételt is jelenti az intézmények számára.

Basel tabla1A Bázel III üzleti alkalmazásának első kérdése a „big data” kezelése. Érdemes belegondolni, hogy a sok ezer milliárd dollár nem csupán pénzként, hanem információhalmazként való kezelése is mivel jár, és milyen lehetőségek vannak erre. A pénzhez kapcsolódó információk mellé milyen nyilvántartások szükségesek, és a gyorsan forgó banki piacokon mennyire fontos az aktualizálás, az adatok real time kezelése. Az árfolyamok például már megszokott és kezelhető módon minden pillanatban változnak, de a kevésbé gyorsan pörgő portfólió átütemezések is jelentős információcserével járnak, amelyeket az informatikai infrastruktúrának a megfelelő időben és a megfelelő helyen kell kiszolgálnia. Ebből a szempontból is érdemes áttekinteni a Bázel III támogatására létrehozott banki csomagok előnyeit és hátrányait.

A Bázel III egyik alapvető célja a hosszú távú stabilitás kialakítása, amelynek során az alábbi tételeket kell megfelelően kezelni: ügyfélszámlák, saját tőke, éven túli adósságállomány, elsőbbségi részvény, fedezett kötvények, hazai és külföldi tőkepiacok, diverzifikált finanszírozás.

A Bázel III megjelenése tehát egyfajta válasz a legutóbbi válság kezelésére, amely a szektor nagymértékű feltőkésítésével történik. A válság fontos, az egész szektort érintő tanulsága, hogy informatikai rendszerek elégtelenek. Ezek a jelenleg is működő rendszerek nem képesek a kockázatokat kimutatni, értékelni. A kockázatok felmérése, nyomon követése azért is fontos, mert 2019-re az EU bankszektorában a megtakarítások értéke 2300 milliárd euró lesz, az USA-ban pedig 3200 milliárd dollár (McKinsey, 2010). A stabil finanszírozási ráta, NSFR (1) kockázatcsökkentő eszközként való alkalmazásának azonban számos hátráltató tényezőjét azonosították: a bankok számára problémát okoz a válság előtti ROE (Return on Equity – részvénytőke arányos megtérülés) szintre való visszatérés, a magas compliance (2) kockázat és ezzel kapcsolatos költség, a csökkenő profitabilitás (pl. a minimum szolvencia mutató (3) 7 százalékos szintre emelése a magasabb kkv kockázatok miatt).

A bankszektorba áramló és felhalmozódó hatalmas mennyiségű pénz olyan követelményeket támaszt a banki informatikával szemben, amelyeket a jelenlegi rendszerek nem tudnak kiszolgálni, miközben a kockázatok feltárása az egyik legfontosabb cél. Olyan komplex feladatokat kell kiszolgálni, mint a banki transzferárazás, amely a nagyobb bankoknál egyre inkább integrálódik (például az IRR monitorozása), a kisebb pénzintézeteknél azonban eddig meg sem jelent. A banki transzferárazás alkalmazásának legfőbb problémája a manuális folyamatok, az IT rendszerek tagoltsága és az integráció alacsony foka (Deloitte, 2014).

Válasz az új likviditási követelményekre

A gyakorlatban nincs olyan szoftver vagy szoftver-család, amely integrált megoldást nyújt a Bázel III komplett bevezetésére. Ez részben a tagolt szoftverek és infrastruktúrák miatt van, részben pedig azért, mert az integrálandó adatokat tartalmazó adatbázisok nincsenek összekötve, illetve az adatok tagoltsága is igen nagy gondot okoz. A vizsgált szoftverek az alábbi hat kategóriába sorolhatók:

1. Manuális és automatikus LCR (4)/NSFR riportolás (gyakorlatilag kisebb pénzintézeteknek szánt rendszerek, amelyek különálló szoftverekkel dolgoznak, és automatizált jelentéstételt céloznak meg)
2. Komplett LCR megoldás (csak az LCR likviditási ráta riportolására és előrejelzésére létrehozott szoftver)
3. LCR/NSFR komplett megoldás (riportolás és előrejelzés, ami képes a „finomhangolásra” és komplett stratégia (LTSF – long term stable funding) alkotásra)
4. Különálló FTP (5) és LCR/NSFR megoldás (számos bank már fejlesztett valamelyik kategóriára szoftvert, ezért kiválaszthatják, hogy a manuális vagy automatikus megoldások közül melyiket szeretnék)
5. FTP/LTP (6) és LCR/NSFR megoldások (a két kategória közül valamelyiket már bevezették és a másikat manuális vagy automatikus módban szeretnék futtatni)
6. Gyakorlatilag teljesen integrált FTP/LTP és LCR/NSFR megoldások (közös adatbázison az összes kategóriát egyben alkalmazza az LTSF stratégia érdekében)

Szoftverek kockázatokra hangolva

Ezeknek a szoftvereknek az adott kategória riportolásán és alkalmazásán kívül olyan feladatuk, céljuk van, amellyel használható formátumba hozzák a kockázatokat és a mutatószámokat. A technológia nem új, üzleti műszerfalaknak hívják ezeket a megoldásokat, vagyis a lehető legegyszerűbb formátumban, vizuális módon interpretált adatok, amely elérhető egy böngészőből, tabletről vagy akár egy televízióról is. Számos szoftvergyártó versenyez a piacon, a legnagyobb az Oracle, amely az LCR és NSFR területen segít a Bázel III bevezetésében.

Basel tabla2

Az Oracle esetében a stratégia-alkotástól a sztohasztikus eljárásokig mindent beépítettek egy szoftverbe. Mindez versenyelőny is lehet, ugyanakkor hátrány is, mert ez meglehetősen növeli a szoftver komplexitását. Nagy előnye az Oracle megoldásának, hogy bármely forrásból, bármely adatot képes integrálni növelve ezzel az analitika és a riportolás hatékonyságát, további előny, hogy az Oracle Asset Liability Management szoftverrel is szervesen együttműködik. A komplexitásából adódóan a szoftvercsomag ára is magasabb, mint a versenytársaké és a bevezetési ideje is hosszabb azokénál.

A BPSS Abacus megoldásának legnagyobb előnye az a képessége, hogy országon belül és kívül is képes magas minőségű adatokat szolgáltatni, grafikus felülete előnyére szolgál, amely akár egy-egy tranzakciót, akár pedig az aggregált adatokat képes megjeleníteni a megfelelő kontextusban. A táblázatban szereplő Abacus LiMA alkalmas a gyártó Da Vinci szoftverével együttműködni, ami „majdnem teljes FTP” megoldást nyújt, elérhető áron. Ez ugyanakkor a hátránya is, inkább koncentrál a szoftver a likviditás menedzsmentre, mint egy komplett FTP megoldásra. Fontos megjegyezni, hogy a nem komplett FTP megoldás további fejlesztési órákat jelent a pénzügyi intézetek számára, így érdemes mérlegelni, hogy a bank jelenlegi rendszerei milyen szinten állnak, és melyik rendszert érdemes bevezetni. Az Abacus/LiMA nem nyújt NSFR szimulációt és a szoftvert első körben német nyelvterületre írták meg.

Az Axiom szoftvere egy komplett tervező és döntéstámogató megoldást ajánl a pénzügyi intézetek számára, precíziós FTP rátákat tár fel a felhasználó számára, amiben le lehet ásni a megfelelő szintre, azok megértéséhez. Az analitika három – historikus, jelenlegi és jövőre vonatkozó – nézetet ajánl, amelyeket megtámogattak robosztus üzleti műszerfal felületekkel. A hátránya ugyanaz, mint az Abacusnak, nem ajánl komplett LTP és LCR/NSFR megoldást.

A MORS rendszere egy észak-európai megoldás, amely mostanában terjeszkedik világszerte, a gyártó összes tapasztalatát integrálta a TPM és LM szoftverekbe, amelyek front és back-officeban is egyaránt használhatók. Real time FTP és likviditási monitorozást tesz lehetővé, olyan adatszolgáltatókat integrálva, mint a Reuters és a Bloomberg. Leginkább a Tier2 (7) szinten használatos, de mostanában kezdik a Tier1 (8) szinten is alkalmazni. Az előnye ugyanakkor a hátránya is, komplexitása miatt hosszabb bevezetést és betanítást kíván, mint a versenytársai.

Az utolsó megoldás a Moody’s válasza a Bázel III-ra, ami a jelenlegi összes LCR és NSFR funkcionalitást, az összes kockázati indikátorral együtt képes kezelni, bármelyik szintű (Tier 1,2) tőkeelemről is van szó. A szoftverbe 50 hatáskört előre beépítettek, s ez hozzájárul az információ megfelelő szinten történő kezeléséhez. A hátránya gyakorlatilag ugyanaz, mint a többi komplex megoldásnak, a bevezetés hosszú időt vesz igénybe és a betanulási idő is ennek megfelelően hosszú. Az egyéb IT rendszerekkel az integráltsága miatt, nem képes együttműködni.

A Basel III és a hitelezés

A magyar bankrendszer destabilizációjához hozzájárult a túlzott devizahitelezés. A jelzáloghitelek átlagos futamideje 13-15 év, és ez az állomány nem tud olyan gyorsan „leépülni”, mint ahogy felépült. Ezzel együtt a devizaárfolyamok alakulása hatással lesz a tőkemegfelelési és likviditási mutatók értékére is. A bankrendszer forrásigénye nőni fog, de a forrásköltségek is nőnek. A banki jövedelmezőség csökkenése miatt a befektetők nyeresége romlik, és ez hátráltatja a hitelezési tevékenységet. Új ügyfelek bevonására, a hitelezési tevékenység bővítésére és ezzel együtt a banki kockázatkezelés tudatos fejlesztésére van szükség. A bankok a kényszerű stratégiai váltással a portfoliójuk, ügyfeleik – kockázattal korrigált ügyfélportfolió – átminősítésére, új termék és ügyfél mix integrálására motiváltak.
A tőkeszerkezet újragondolásával, újraértékelésével, a mérleg tőkekövetelményeknek megfelelő átstrukturálásával, az ügyfelek átminősítésével olyan mennyiségű adat kezelésére és napi aktualizálására van szükség, amelyhez megfelelően felépített, és ami fontosabb, jól strukturált, elemzett, adattárházak szolgálják ki a big data igényeket. Az előzőekben értékelt szoftverek hozzájárulnak az adatok szisztematikus rendszerezéséhez, aktualizálásához és a banki üzletmenet hatékony napi szintű támogatásához, mellyel a compliance elvárásokat is teljesíteni tudja. A szoftverek bevezetésének, fenntartásának költségei széles sávban mozognak, hiszen moduláris rendszerekről van szó, hosszú távon azonban hozzájárulnak nemcsak a compliance tevékenységhez, de a kockázatok jobb kezelésén keresztül a jövedelmezőség növekedéséhez is.

Az elnyomott informatika

A válság kezelésének egyik fontos momentuma az informatikai rendszerek rendelkezésre állása, illetve az analitikai rendszerek hatékonysága. A megfelelő informatikai megoldások nagymértékben hozzájárulnak a bankok Bázel III kompatibilitásához és a következő potenciális válság időben való előrejelzéséhez és elkerüléséhez. A banki informatikát mégis csak kiszolgáló tevékenységnek tekintik, s ezért háttérbe szorul, pedig az erőforrások több mint felét az informatikai költségek és munkaórák viszik el. Az informatikai rendszereknek a háttérből kell támogatniuk a döntéseket és az alapvető tranzakciós feladatokat. A bemutatott szoftverek pedig a kisebb feladatoktól egészen az LTSF stratégiáig minden esetben képesek a Bázel III-as irányelvek bevezetését kiszolgálni.

Irodalomjegyzék

McKinsey (2010). Basel III and European banking: Its impact, how banks might respond, and the challenges of implementation. (November), McKinsey Working Papers on Risk, Number 26, McKinsey & Company, by Philipp Härle, Erik Lüders, Theo Pepanides, Sonja Pfetsch, Thomas Poppensieker, and Uwe Stegemann.

Deloitte (2014) Funds Transfer Pricing A survey to assess the state of European banks’ practises, Deloitte

Zepeda, R. (2014) NSFR Liquidity Framework: Practical Implementation Requirements

Végjegyzet

1 Net Stable Funding Ratio, nettó stabil finanszírozási ráta – az egyes eszközcsoportok és mérlegen kívüli tételek milyen mértékben igényelnek éven túli vagy stabilnak tekinthető finanszírozási forrást.
2 A compliance tevékenység a jogszabályi megfelelés biztosítása mellett magában foglalja az ajánlások, irányelvek, módszertani útmutatók, piaci szokványok és etikai szabályok nyomon követését és ezek adaptálását.
3 Elsődleges alapvető tőke/RWA hányados; RWA: kockázattal súlyozott tőkeállomány (piaci és működési kockázatok hitel egyenértékese)
4 CR – Liquidity Coverage Ratio, likvid eszközök minimális aránya 30 napra; azonnal pénzzé tehető
5 Funds Transfer Pricing – banki transzferárazás
6 Liquidity Transfer Pricing – likviditási transzferár
7 Tier2: Járulékos tőke = alárendelt kölcsöntőke
8 Tier1: Alapvető tőke = Elsődleges alapvető tőke + Hibrid tőkeelemek (lejárat nélküli, speciális kifizetésekre szolgál)