Az Európai Unió minden évben felméri a tagállamok digitális gazdasági és társadalmi fejlettségét. Arra a színvonalra, amit a DESI (Digital Economy and Society Index) mutató 2015-ben jelez, nem nagyon lehetünk büszkék – sem a legtöbb részindex abszolút értékét, sem a lassú fejlődést nézve.

Az Európai Unió digitális gazdaság és társadalom indexének egyes tagállamokra vonatkozó eredményeit már korábban bemutattuk, és a magyar teljesítményről is megemlékeztünk. A DESI öt tényező – az összekapcsoltság, a humán tőke, az internethasználat, a digitális technológiák integráltsága és a digitális közszolgáltatások – szerint összesíti a különféle mérőszámokat. Most a részletes magyar eredményeket közöljük, amelyekből jól látható, mely területeken kellene elsősorban fejlődni.

26-28_1Magyarország összesített eredménye 0,41, ezzel a 20-ik helyen áll a 28 uniós tagállam között. Tavaly (az idei index értékeit akkori teljesítményünk alapozta meg) legfőképpen az összekapcsoltság terén tudtunk előrelépést felmutatni: a vezetékes szélessáv a háztartások 94 százalékába jut el, 76 százalék esetében pedig nagysebességű a szolgáltatás. Emellett az internethasználat aránya is kiemelkedően magas, a magyarok e tekintetben felülmúlják az uniós átlagot.

Előszeretettel internetezünk ugyanis, és a 80 százalékunk használ közösségi hálózatokat, ami a legmagasabb arány az unióban. Magyarország teljesítménye ugyanakkor átlag alatti, ha a digitális közszolgáltatásokat (online kormányzati, közigazgatási és egészségügyi szolgáltatásokat) nézzük. Az internetezőknek csak 31 százaléka vesz igénybe rendszeresen e-kormányzati szolgáltatásokat, a háziorvosoknak pedig mindössze 2,2 százaléka juttatja el elektronikus úton a recepteket a gyógyszerészekhez. A digitális technológiák integráltsága terén Magyarország szintén alulmarad a többséghez képest, sőt ezen a területen van, amiben a legutolsó.

26-28_2Mindezek alapján Magyarország az alacsony digitális teljesítményű országok csoportjába tartozik (Bulgária, Ciprus, Görögország, Horvátország, Olaszország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia társaságában), de azon belül a teljesítménye jobb az átlagosnál.

Összekapcsoltság

Összekapcsoltságban Magyarország teljesítménye épp csak az uniós átlag alatt marad. Az előző időszakhoz képest ez jelentős előrelépés, ami elsősorban a frekvenciafelosztásban elért haladásnak és a nagysebességű, szélessávú szolgáltatások terjedésének köszönhető. Magyarországon a háztartások 94 százaléka fér hozzá vezetékes szélessávú szolgáltatásokhoz, azaz a lefedettség hiánya – szemben az uniós 3 százalékkal – 6 százalékos. A nagysebességű szélessávú technológiák azonban a háztartások 76 százalékába jutnak el, ami meghaladja az uniós 62 százalékot.

Magyarországon éles a verseny az xDSL- és a kábeles szélessávú platformok között. A nagysebességű szélessáv térhódítása a kábeltechnológia elterjedtségével magyarázható, de a VDSL-lefedettség is növekedésnek indult.
Kezdünk felzárkózni a vezetékes szélessávú hozzáférés elterjedésében is. A DESI 2015 tárgyidőszakában a háztartások 68 százalékának volt vezetékes szélessávú internet-előfizetése, így ez csak kevéssel maradt el a 70 százalékos uniós átlagtól. Ami azonban a mobil szélessávú szolgáltatások terjedését illeti, Magyarország az utolsó helyen áll. Az elkövetkező években ez várhatóan változni fog, mert a rádióspektrum közelmúltban történt felosztása növekedést indíthat el ezen a területen.

Humán tőke

A humán tőke (digitális készségek) terén elért 0,48 pontjával Magyarország a 19-ik helyet foglalja el az uniós rangsorban, de az alacsony teljesítményű országok csoportjának az átlagánál jobban teljesít. A magyarok 75 százaléka használja az internetet, ami megfelel az uniós átlagnak, és az előző időszakhoz képest 4 százalékpontos növekedést mutat.

26-28_3Ha a digitális alapkészségek meglétét és az IKT-szakemberek arányát nézzük, Magyarország teljesítménye némileg elmarad az uniós átlagtól. A digitális gazdaság kiteljesítéséhez elengedhetetlen, hogy kiemelt figyelmet kapjon a digitális készségfejlesztés. Nálunk sajnos más tagállamokhoz képest nincs elég természettudományi, technológiai, műszaki és matematikai végzettségű diplomás. Márpedig elsősorban ők azok, akik az üzleti világban fontos szerepet játszanak a digitális technológiák nyújtotta lehetőségek kiaknázásában.

Internethasználat

Az internetet használók Magyarországon összességében számtalan különböző tevékenységet végeznek online, és arányuk meghaladja az uniós átlagot. A vizsgált időszakban a magyar internetezők körében a hírolvasás (85 százalék) és a közösségi hálózatok használata (80 százalék) volt a legnépszerűbb online tevékenység.

26-28_4Ami ez utóbbit illeti, a közösségi hálózatok életében való részvétel aránya a legmagasabb az EU-ban. Az internetet a felhasználók 47 százaléka használja zenehallgatásra, filmnézésre vagy online játékra, 52 százalék pedig videohívásra.

Az előző időszakban tapasztalt fejlődés ellenére hazánk még mindig jóval az uniós átlag alatt teljesít az internetes banki tranzakciók és az online vásárlás terén. Az e-kereskedelmet is számításba véve ez a kínálati oldalt is érinti, mivel a termékeiket és szolgáltatásaikat online értékesítő kkv-k aránya szintén nem éri el az átlagot.

A digitális technológiák integráltsága

A DESI 2015 által elemzett szempontok közül a legrosszabb eredményt Magyarország a digitális technológiák üzleti integráltsága terén érte el (0,22). Az volna a kívánatos, ha a vállalkozások nagyobb mértékben kihasználnák az online kereskedelemben, a közösségi médiában és a felhőalapú alkalmazásokban rejlő lehetőségeket.

Csak akkor beszélhetünk valódi digitális gazdaságról, ha a vállalkozások teljes mértékben élnek a digitális technológiákban rejlő előnyökkel és lehetőségekkel egyfelől azért, hogy javuljon hatékonyságuk és termelékenységük, másfelől pedig azért, hogy elérjenek a vevőkhöz, és üzleti forgalmat bonyolítsanak. Magyarországnak ehhez még hosszú utat kell bejárnia.

26-28_5A digitális technológiák meghonosítása a munkatermelékenység-növekedés fontos motorja, amit ezért ösztönözni kell. Magyarországon arányaiban nagyon kevés vállalkozás használ ilyen megoldásokat. Ebben mi vagyunk az EU sereghajtói. Az elektronikus információcserét csak a vállalkozások 16 százaléka, a felhőalapú szolgáltatásokat 5 százaléka, a közösségi médiát pedig 8,9 százaléka veszi igénybe. Digitalizálás nélkül a vállalkozások nem válhatnak hatékonnyá és termelékennyé, amely lehetővé tenné lábuk megvetését a digitális világpiacon.

Az online kereskedelem üzleti szempontból rengeteg lehetőséget tartogat, amit ki kellene használniuk a magyar vállalkozásoknak, de a kkv-k közül csak nagyon kevesen értékesítenek online (9,8 százalék). Azoknak a cégeknek az aránya, amelyek az uniós tagállamokban online csatornákon értékesítenek, csak 3,9 százalék, és nem számottevő az ebből származó forgalmuk sem, mindössze 6,9 százalék.

Digitális közszolgáltatások

Ez az a terület, ahol Magyarország a harmadik legrosszabb eredményt érte el, és a teljesítménye a csoportján belül is jóval átlag alatti. Pedig a közkiadások csökkentésének egyik módja, ha a közszolgáltatásokat korszerű, hatékony eszközökkel, online kínálják a felhasználóknak. Az így elért hatékonyságnövekedésnek a vállalkozások, a polgárok és a közhivatalok egyaránt előnyét látják. Az online közszolgáltatásokban azonban Magyarországnak még rendkívül sokat kell tennie, ha ki akar kerülni jelenlegi gyenge pozíciójából.

26-28_6Digitalizálás révén az egészségügyi rendszerben kínált szolgáltatások hatékonysági foka is nagymértékben javítható. A magyar háziorvosoknak azonban mindössze 12 százaléka oszt meg egymással betegadatokat elektronikusan, szemben az EU 36 százalékos átlagával. Ugyanez érvényes az elektronikus vényekre is. A háziorvosoknak mindössze 2,2 százaléka küldi át elektronikus úton a gyógyszerészeknek a recepteket, ami az EU-n belül az egyik legrosszabb arány.

A fejlődés útjai

26-28_7A jelenlegi digitális fejlettségünket bemutató uniós országprofil nem túl vidám annak ellenére, hogy a legtöbb tényezőben felfelé mozdultunk el. Ám az új digitális technológiákra erősen jellemző, hogy rövid idő alatt is képesek nagy változásokat előidézni. Mivel a fejlődés sebessége egyre gyorsuló, ha sikerül a megfelelő technológiai megoldásokat meghonosítani, sok területen van esély a gyors előrelépésre.

Ennek kivitelezéséhez elsősorban olyan szakemberek kellenek, akik képesek meglátni vagy kifejleszteni, a megfelelő döntéshozókkal elfogadtatni, bevezetni, majd hasznosítani az ország, az itt működő vállalatok és szervezetek igényeinek és karakterének megfelelő technológiákat. E szakembereket pedig a digitális világnak megfelelő korszerű oktatás és képzés állíthatja elő.

26-28_8

 

 

 

26-28_9

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

26-28_10

 

 

 

26-28_11