A közösségi média viszonylag új dolog az életünkben. Igaz, a WiW.hu jóvoltából már 2002-ben beköszöntött hazánkban, de ekkor még nem tudtuk, hogy ez a közösségi média, mert még a kifejezés se létezett talán – állítja Bánki Tamás, alias Dr. Linkedin.

A Linkedin csak egy évvel a WiW (a későbbi iWiW) után jelent meg a nemzetközi online térben, a fedélzetén egy nagyon színes alapító gárdával, amelybe érkeztek tagok Amerikából, Kínából, Franciaországból és Németországból is. A Linkedin ennek köszönhetően már kezdetben is igen heterogén felület volt, amelyen megjelent a különböző kultúrák online igénye.

  Fotó: Herczegfalvi Zoltán

Fotó: Herczegfalvi Zoltán

Versenytársai, a német Xing (2003-2006 között Open Business Club, vagy openBC néven volt elérhető) nagyon német. Nem igazán felhasználóbarát és 2011 óta 12-ről csak 16 millióra tudta növelni tagságát. A francia Viadeo 2004 májusa óta létezik, és 65 millió felhasználója van. Míg a Linkedin és a Xing organikusan, addig a Viadeo felvásárlások útján növekedett (Tianji, Kína, 2007; ICTnet, Spanyolország, 2008;  Apna-Circle, India, 2009;  Unyk, Kanada; 2009 és a Pealk, Franciaország, 2013).

A Linkedin a különböző kultúrákat a saját nyelvükön is lefedi, azaz a keretrendszere több mint 20 nyelven érhető el. És bár magyarul nem, de a régióban több nyelven – így németül, csehül, lengyelül, oroszul, románul és olaszul – is tud. Aktívan lobbizunk a magyar nyelvért. Ha sikerül a magyarítás, annak a hirdetők is különösen örülni fognak, mert pillanatnyilag nem lehet magyarul hirdetni. A Media Q mérései szerint bőven 680 ezer felett van a napi Linkedin felhasználók száma, amivel a Twittert és a Tumblrt féléven belül megelőzte.

Álláskeresés

Míg egy-két éve még az állásportálok vitték a prímet Magyarországon, mára megértette a nagyközönség, hogy a közösségi platformok alkalmasabbak erre. A Linkedinen a saját aktivitásunkkal tereljük magunkra a toborzók figyelmét. A hatás érdekében naponta kellene lájkolni, tartalmakat megosztani, vagy egy-egy üzenetet, kommentet írni a főfalra, a releváns csoportokba, vagy az elhelyezkedésre kiszemelt cégek oldalára. Míg az állásportálokon az álláskereső alig frissít valamit a profilján, addig linkedines profilja naponta változhat, akár saját tevékenysége nélkül is, például egy megkapott endorsement (tanúsítvány) által.

De érdemes tudni, hogy az állásportáloknak, vagy még inkább az álláskeresőknek van egy nagy barátjuk, ez pedig az Indeed szolgáltatás (http://hu.indeed.com/), amelynek weboldalán könnyen tudunk megfelelő lokációra (ország, város) szűrni. Beállíthatjuk a preferenciáinkat és annak megfelelő eredményeket dob ki, sőt elmenthető rajta figyelő is.

Vállalati szerepek

A Linkedinen már a tradicionális, konzervatív vállalati szereplők is jelen vannak. Bár még nem tudják, miként jelenjenek meg hatásosan, de már próbálgatják hatalmas, olykor ólomsúlyú szárnyaikat. De olykor a modernnek ítélt cégek esetében, vagy modern ügynökségekkel dolgozó cégeknél is látható a nehézkesség, ami abból fakad, hogy nem ismerték ki a platformot.

A cégeknek meg kell ismerniük ezt a felületet, és nem csak toborzásra használni, hanem a ma oly fontossá vált tartalommarketingre is. Hosszan tartó, és az aprón hasznokat is begyűjteni képes (longtail) hatást ugyanis leginkább ezáltal lehet elérni, de sok cég türelmetlen. Nem érzik a megtérülést (a ROI-t), ezért elhanyagolják ezt a fontos területet, és így oldalaik elhalnak. Azt gondolják, nem történik elég ahhoz házon belül, hogy rendszeres, időközönként érdekes, okos, az ügyfeleket segítő tartalom készüljön.

A linkedines megjelenés a nonprofit szféra és az oktatási intézmények (egyetemek, főiskolák, posztgraduális és egyéb képzési intézmények) számára is fontos lehet. A nonprofitok itt tudnak elérni a donátorokhoz, illetve itt tudják tartalmaikat szélesebb, gazdaságilag erősebb potentátokhoz eljuttatni. Az oktatási intézmények külön felületet is kaptak a Linkedinen, ami azért fontos, mert ezzel a következő generációkat is elérhetik. És mivel az oldal 2013 szeptemberében levitte az alsó korhatárt sok országban a Facebook 13 éves szintjére, így a tudatosabb fiatalokra tárt kapukkal vár.

Hogy miért jó egy gimnazistának a Linkedinen? Azért például, mert ha tudjuk, hogy mondjuk a Google-nél szeretnénk elhelyezkedni, akkor megnézhetjük, hogy a kapcsolati hálónkból ki dolgozik ott, és ő melyik egyetemre járt. A közös egyetemi háttér alapján felvéve a kapcsolatot valószínűbb a segítség elérése. Az egyetemisták itt találhatnak maguknak jó internship (gyakornoki) pozíciót – amit manapság majdnem olyan nehéz szerezni, mint jó állást találni.

Vállalatvezetők

A vállalati vezetők lassan itthon is eljutnak oda, ahol mondjuk Sir Richard Branson, a Virgin cégbirodalom alapítója járt 10 éve. Azaz, hogy a nevében írók dolgozzanak, és a gondolatait megosszák a világgal, így folyamatosan építsék a vállalkozások szőke lovagjának reputációját. Ezt inkább lehet érezni a karizmatikus vezetőknél, a többiek még nem építkeznek. Bár egészen különböző szakemberekkel találkozom, akik más-más indíttatásból jelentkeznek fel és aktivizálják magukat a Linkedinen.

Néhány éve egy magyar üzletember azért keresett meg, hogy másnap találkozzunk és építsük fel a profilját, mert egy külföldi tárgyalásra készült, és partnerei megkérdezték, mi a Linkedin URL-je. Ez egy egyedi URL, amit érdemes megfelelő beállítással emberi fogyasztásra alkalmassá tenni. Ez a kis videó meg is mutatja, hogy ez hogyan lehetséges.

Természetesen van munkaerőigénnyel fellépő vállalat is. Már számukra sem tud igazán versenyelőnyt felmutatni az állásportál. Ezek az áraikban ugyanis többnyire magasabbak, mint a Linkedin.

Keresés

A Linkedinen nem egyszerű keresni. Főleg, ha bármely fizetős csomag (több mint 10 különböző ilyen van) helyett az ingyenes Linkedint használjuk. Én ezt támogatom. Kevés olyan dolgot ad pénzért a szolgáltatás, amit – ha valaki megtanulja használni a platformot – érdemes volna kifizetni.

Fontos tudni, hogy a Linkedinen belül a Google is nagyon jól keres. Ezért érdemes a Google kereséseket használni (ezt hívják Linkedin X-Ray-nek, Linkedin Röntgennek). Ezzel olyan eredményeket érhet el az ember, amiért a Linkedin különben már pénzt kér.

És nemcsak a toborzók keresnek, hanem az értékesítők is, mert nekik is új, meg új ügyfelet kell felhajtaniuk. Ehhez is kiváló eszköz a Linkedin illetve a Google, főleg úgy, ha egyszerre használják őket.

Nagyon fontos, hogy a Facebook, Twitter, Linkedin, Tumblr, Google+, Pinterest nem álláshirdetési üzenő falak, hanem közösség oldalak. Azaz itt nem az állásokat kell az olvasó orra alá tolni, hanem a vállalatunkat kell szeretett, vágyott munkahellyé alakítani. A munkavállalókat megtartani szintén úgy a legkönnyebb, ha bevonják őket a cég céljainak teljesítésébe a céges közösség tagjaként. Ezért érdemes oktatni a munkaerőt arra, miként használja a Linkedint, sőt, miként használja jól.

Érdekes látni, hogy digitális világ szakújságírói is egyre aktívabban használják a Linkedint. Gyakran látom, hogy a játékiparra szakosodott újságírók egy-egy Linkedin profil bejegyzésből, cégváltásból egész vállalatok bukására tudnak következtetni (például a vezető programozó elment a cégtől, majd két hét múlva kiderül, hogy a csapata is átment a másik vállalathoz), és nyilván nem alaptalanul.

Amiről még nem volt szó, az a közösségi oldal kultúraváltása. A Linkedin jó pár éve még az online rolodexként (névjegykártyatartóként) aposztrofálta magát, majd elindította a Linkedin Today-t. Ma már a Pulse-on több mint 600 véleményvezért követhetünk, de mintegy 30 ezer egyszerű Linkedin felhasználót is, aki itt ír blogot, elérhető 55 hírcsomag (építőipar, női vezetők, amerikai politika, stb.), és 109 hírforrás (TED, CNN, Newsweek, Mashable, stb.).

A Linkedint tehát érdemes használni azon túl is, hogy létrehozzuk profilunkat, esetleg céges oldalunkat. Legyünk rajta aktívak!

DrLinkedin.com