Az első két ember, aki gondolataival tökéletesen tudja kontrollálni művégtagjait, nemrégiben kapta meg bionikus lábprotéziseit a szakterület úttörőjének számító izlandi bioelektronikai cégtől, az Össur Technologytól. Az amputáció után megmaradt izomszövetbe beültetett myoelektromos érzékelők (IME) képesek fogadni az agyi impulzusokat tudat alatt és tudatosan is, illetve valós időben, s ezzel kiváltani a mozgást.

bionikus labA gondolatvezérelt protézisekkel (ilyeneket már korábban is voltak a piacon) eddig az volt a legnagyobb probléma, hogy a szenzorok egyszerre több izomtól is fogadtak impulzusokat, s emiatt rossz volt a hatékonyságuk. A művégtagok lassan és nem pontosan mozogtak, ami a viselőjüknek rendkívül frusztráló is lehetett. A másik nehézséget az jelentette, hogy a felső végtagok esetében már jól működő megoldások nem váltak be a kevesebb tudatossággal vezérelt lábnál. Olyan módszert kellett kidolgozni, amely a tudatalatti impulzusokat képes mozgási parancsokká konvertálni.

Az Össur bionikus protézisei azonban – amellett, hogy képesek a valós idejű tanulásra, és automatikusan alkalmazkodnak a felhasználó járási stílusához, a sebességhez és a terephez is – a tudattalan mozgási üzeneteket is érzékelik, s nincs szükségük a tudatos, szándékos gondolatra a mozdulat kivitelezéséhez.

Thorvaldur Ingvarsson ortopéd sebész, az Össur kutatási és fejlesztési vezetője szerint ugyanis a mozgás az egészséges embereknél általában tudat alatt kezdődik. Az új technológiája lemásolja ezt a folyamatot, és az agy által keltett elektronikus impulzus a végtagcsonkban lévő IMES-be jut. Így a művégtag használóinak már nem kell szándékosan egy mozdulatra gondolni, hiszen a rendszer tudattalan reflexeiket is automatikusan átalakítja myoelektromos impulzusokká, amelyek a bionikus protézist szabályozzák.