Az e-könyv évek alatt megérdemelt pozíciókat vívott ki magának az olvasás világában. Üzletileg azonban az e-könyv konstrukció még nem kristályosodott ki. A kereskedelmi célú e-könyv nem termel elég bevételt, a digitális könyvkiadás anyagi alapjai hiányoznak. De a helyzet változóban van.

Kerekes Pál, az elektronikus könyvek világának kutatója Mark Cokert, a legnagyobb globális self-publishing portál, a Smashwords alapítóját és üzemeltetőjét idézve kezdi könyvét: „Eljön az idő, ezt 2020-ra gondolom, amikor a teljes könyvpiac ötven százalékát a self-publishing könyvek teszik ki.” Ha ennek az elvi megállapításnak a számadatokra vetített tényszerűségét vizsgáljuk, akkor nem vitatható, hogy tendenciáit tekintve az idézett jóslat egyáltalán nem tűnik megalapozatlannak. A 2014-es év forgalmáról szóló legfrissebb elemzések azt mutatják, hogy az Amazonon eladott e-könyvek 33 százalékát már a self-publishing művek teszik ki. Igaz, ezek a tételek az összbevételnek csak a 20 százalékát generálják. Ha ehhez hozzászámítanánk az ingyenesen publikált (free) könyvek számát – ez pedig jelentős, akár a 25-30 százalékot is képviselhet a self-publishing modellben –, akkor már nem is tűnik olyan távolinak Mark Coker prognózisa – véli a szerző.

A többszörös bestseller szerző Guy Kawasaki szerint a self-publishing kialakulása és elterjedése a legjobb dolog, ami az idők folyamán valaha történt az írókkal. A könyvszakma ennek ellenére meglepetten figyeli a független kiadású, vagy más kifejezéssel, önmenedzselésű könyvek sikerét. A globális és hazai szakportálok egyre több művet küldenek a piacra, és némelyik napok alatt bestsellerré válik idehaza is, de az anglofon világban különösen. A túlságosan gyors tartalomtermelés miatt azonban időnként silány írások is bekerül a sodrásba.

Ahol ekkora a tülekedés, valakinek jól kell járnia

self-publishingKerekes Pál is felteszi a kérdéseket: „Kik lesznek a nyertesei vagy vesztesei a kommunikációs túltermelés nyomán szöveglabirintussá váló webkultúrának? Milyen betűállományok lepik el az internetet? Képes-e az iskolai-akadémiai irodalom felvenni a versenyt a hálózaton lehetőséghez jutó – jó értelemben vett – textuális önmegvalósítás sorozattermékeivel, a bloggal, a posztolással, a lájkolással, a fórumozással, az e-mailes rakkolással? Mindezek a kérdések összefüggenek a self-publishing világméretű térhódításával. A hálózaton egzisztáló mono- és hipertext seregletek feszegetik az egyéni szövegbefogadás öröklött és tanult határait. Az önmenedzselésű könyv – ahogy különböző motivációkból sokszor beállítják – nem tévút és melléktermék, hanem egy lehetséges válasz az informatika kulturális kihívásaira.”

A könyv további kérdéseket is feszeget: Mit hordoz a szerzői kiadás kifejezés? Van-e már kialakult magyar fogalomrendszer a self-publishing aktivitás ismérveire? Hogyan értelmezhető a független és szabad publikálás? Felválthatja-e az önmenedzselésű elektronikus könyv a hagyományos nyomtatott kiadványok üzleti rendszerét? Kik írnak és milyen sikerrel a self-publishing rendszerben? Mennyit keres egy független író? Hogyan jut el a független könyv az olvasóhoz?

Kialakuló üzleti modellek

Az e-könyv üzleti alapjainak megteremtése érdekében folytonosan zajlanak kísérletezések. Bekerült a könyvforgalmazás eszköztárába például az előfizetéses szövegszolgáltatás. Az Oyster, a Scribd havi tarifáért (8-9 dollár) kínálja könyvek százezreit, köztük magyar nyelvűeket is. Mint a napi szokásos televízió-műsor rutinjában, kapcsolgathatunk a szövegcsatornák között. A Readfy ingyenesen engedi be az olvasókat egy friss és kelendő művekből álló nagykönyvtárba, ha tűrik a felugró reklámokat. A könyv reklámhordozóvá vált ebben a megközelítésben.

A self-publishing átalakítja a hagyományos könyv-finanszírozási szisztémákat, a mű előállításának költségeire új forrásokat keres. A középpontban a tartalom (nem mint minőség, hanem mint létezés egyáltalán) áll. A bekerülési tételeket közösen fizeti a szerző, az olvasó és az esetleges támogató. Nem intézményi ráerősítés, nem funkcionalitást álcázó rezsimműködés, nem sztárbevételekkel kecsegtető, brancs logikájú imidzsbrókerek mozgatják a szálakat. A könyv elindult és némi tévutas kerülővel megérkezett: írók és olvasók, alkotók és befogadók ismét egy körbe kerülhetnek.

A self-publishing jelenségről készült első hazai tanulmány nemrégiben jelent meg a Kossuth Kiadó közreműködésével, a NÉRO sorozat részeként.