A Deutsche Bank belefutott egy 6 milliárd dolláros „balesetbe”, s ez ráébresztette a pénzintézet vezetését, hogy valamit kezdeniük kellene a technológiai és működési kontrolljukkal.

Kim Hammonds igazán rendhagyó személyiség. Nőként kifejezetten férfias iparágakban jutott igen magasra. Első valóban komoly megbízatását 37 évesen kapta, amikor a Ford észak-amerikai termelési divíziójának lett a CIO-ja. A csillaga innen aztán igen gyorsan emelkedett. Bő két év múlva már az Dell IT igazgatója lett, majd újabb egy év múlva a Boeingnél találta magát, ahonnan öt év után a CIO-i posztból igazolt át a Deutsche Bankhoz globális CIO-nak, illetve a technológiáért és működésért felelős részleg társvezetőjének. Pár hete pedig Chief Operation Officer, azaz a működésért felelő vezérigazgató lett. S ebben a minőségében neki kéne rendet tenni.

Deutsche_Bank_traders

Traderek a Deutsche Bankban. Kézimunka, elavult és nem eléggé hatékony technológia

A korábbi felállást azután rendült meg, hogy a Deutsche Bank júniusban tévesen 6 milliárd dollárt fizetett ki egy fedezeti alap ügyfélnek egy úgynevezett „kövér ujj” hiba miatt, amikor az egyik munkatársa véletlenül túl sok nullát nyomott az összeg végére – jelentette a Financial Times.

A kövér ujj hiba (fat finger error) szimpla botlás a billentyűzésben, ami persze olykor igen sokba kerülhet. A pénzügyi piacokon, például a tőzsdén vagy a devizapiacon a melléütés következményeként sokkal nagyobb méretű lesz a vétel vagy eladás a szándékoltnál, vagy rossz állományra, árra, szerződésre adnak jóváhagyást, illetve bármiféle adatbeviteli hibát követnek el félregépeléssel.

Az automatizált rendszereken belül a kereskedőházak nyakon csíphetik a kövér ujj hibákat, mielőtt azok elérnék a piacot, vagy az ilyen megrendeléseket törölhetik még a teljesítés előtt. Minél nagyobb a rend, annál valószínűbb, hogy megtörténik a törlés, mert például a megrendelés nem lehet nagyobb, mint a piacon elérhető készlet mennyisége. De másfajta jelzőszinteket is beállíthatnak a hibák kiszűrésére.

A kövér ujjas hibák a megbízások elektronikus feldolgozásának következtében jelentek meg, amelyekhez a részleteket csak billentyűk segítségével lehetett bevinni a rendszerbe. Mielőtt a kereskedést számítógépesítették volna, a hibás megrendeléseket, az úgynevezett “out-trade-eket” törölni lehetett a feldolgozás előtt. A komputerizálás óta azonban  e nem kívánt ügyleteket (ha nem sikerült őket automatikusan kiszűrni) esetenként nehezen vagy sehogyan sem lehet már semmissé tenni.

A bank új vezérigazgatója, John Cryan, már júliusban egy sokatmondó belső üzenetet tett közzé, amelyben felhívta a figyelmet, hogy a költségeik felduzzadtak a gyenge és ineffektív folyamatok, az elavult és nem megfelelő technológia, illetve a túlságosan sok kézzel végrehajtandó feladat miatt, nem is beszélve róla, hogy túl gyakran és sikertelenül fektettek be az infrastruktúrájukba.

Kim_Hammonds_Deutsche_Bank

Kim Hammonds. A megoldásszállító

Cryan nem a levegőbe beszélt, s bejelentette, hogy olyan vezetőt neveznek ki, aki képes az érintett területeket rendbe tenni, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő hibák a működésben. Kim Hammonds vállán nyugszik tehát a teher, hogy műszaki szakemberként rendbe tegye egy óriási pénzintézet működését.

Ő felügyeli a bank informatikai rendszerének újratervezését és működtetését. S azután, hogy megszerezte a német banktörvényben előírt releváns hitelbírálati tapasztalatot, Hammonds idén év elején elkezdhette operatív vezérigazgatói munkáját is. Várhatóan hamarosan az igazgató tanácsba is beválasztják. Így meglesz a hatalma, hogy olyan rendszert és szervezetet alakítson ki, amely nem csak a normális működésben lesz hatékonyabb, hanem a rosszindulatú, szélhámos kereskedőket és a szándékolatlan hibákat is képesek lesznek kiszűrni. Nem beszéltek róla, de ez nyilván nem csak a bank hatékonyságának, hanem imázsának is igen jót tenne.