A városi közlekedés jövőjéről szóló előrejelzések szerint a kerékpározás egyre inkább beépül a mindennapos gyakorlatba, s jelentős tömegek fognak nyeregbe szállni világszerte. Emiatt a közbringa-rendszerek népszerűsége is töretlenül emelkedni fog, még Európában is, ahol az ezredfordulótól valóságos forradalomnak lehettünk tanúi ezen a területen.

Az elmúlt évtizedben világszerte egyre több városban vezették be a kerékpármegosztó rendszereket, amelyek lehetővé teszik, hogy a kerekezni akarók a város egy bizonyos pontján felvegyék, majd úti céljuk közelében leadják a bringát. A használatért díjat kell fizetniük. Ez egy nagyon vonzó lehetőség a városlakóknak, akik szeretnének viszonylag gyorsan és olcsón eljutni egyik pontból a másikba. Az alternatív lehetőségeket figyelembe véve a bérbiciklik használata meglehetősen versenyképes.

12-14_graf_1A városi forgalom menedzselésében igen hatékony kerékpár-megosztási rendszerek különösen népszerűek a nagyvárosokban és a sűrűn lakott területeken. A statisztikák szerint a hálózatok fejlődése töretlen. Az ezredfordulótól számítva 2012-re Európában a megosztási programok száma elérte a négyszázat, és minden kontinensen megjelentek e szolgáltatások. A Bike Sharing World Map adatai szerint idén szeptemberben globálisan 919 városban 1 124 730 kerékpárt lehetett igénybe venni a megosztó rendszereken keresztül, azaz bő két év alatt csaknem megduplázódott a bevezetett szolgáltatások száma.

A bike-sharing európai találmány, de Kínában vált a legtömegesebbé. A világ legnagyobb ilyen rendszere is ott üzemel, Vuhan városában. A Jangce partján fekvő tízmilliós metropolisban nem kevesebb mint 90 ezer bérbiciklivel lehet tekerni. A legnagyobb Kínán kívüli rendszer a párizsi Vélib’ mintegy 21 ezer kerékpárral. A legtöbb hálózat Spanyolországban található (121), amelyet Olaszország (104) és Kína követ (79).

Eliot Fishman, a bérbringázás kutatója – aki korábban az Utrechti Egyetem, jelenleg pedig az ausztrál Érzékeny Szállítások Intézetének munkatársa – összegyűjtötte azokat az okokat, amelyek népszerűvé teszik ezt a közlekedési formát. Többek között arra bukkant, hogy a legtöbb bringamegosztó rendszer már „harmadik generációs”, ami azt jelenti, hogy kezeli a hitelkártyás fizetéseket, a kerékpárokat GPS nyomkövetővel látták el a tartózkodási helyük és haladásuk monitorozása érdekében, illetve okostelefonos alkalmazások mutatják a szabad kerékpárok számát az egyes gyűjtőállomásokon. A szolgáltatás Barcelonában a legnépszerűbb, ahol a lakosok a legtöbb bérbiciklizést bonyolítják le egy nap alatt.

Fishman azt is megállapította, hogy a legtöbb biciklibérlés hétköznapokon a csúcsforgalmi órákra esik – reggel 7 és 9 óra, illetve délután 4 és 6 óra közé. Ahogy a városok egyre népesebbé válnak, a forgalmi tumultusok ideje is meghosszabbodik, ami kifejezetten kedvez a kerékpárral közlekedőknek, és a bérbicikli rendszereknek is. Egy Washingtonban készített felmérés szerint például a szolgáltatást használók 69 százaléka állította, hogy annak legnagyobb vonzereje a kényelemben van.

Szinte minden esetben azt derítették ki a vizsgálatok, hogy a bike-sharing csökkenti a lakosok által más járművekkel megtett kilométereket. (Ez alól csak London volt a kivétel). A hátránya viszont az, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel szállnak biciklire a séta vagy a tömegközlekedés igénybevétele helyett, s kevésbé cserélik az autót kerékpárra. Ez azt jelenti, hogy a rendszer-üzemeltetőknek többet kell tenniük a biciklik használatának ösztönzése, és ezáltal a társadalmi és környezeti haszon maximalizálása érdekében – véli Fishman.

12-14_mol_bubi_2Sok város azonban már rájött, hogy infrastruktúrája kapacitása véges, és nem képes minden határon túl autókat befogadni, amit az állandósuló forgalmi dugó, a növekvő számú baleset, sőt haláleset jelez. Arról nem is beszélve, hogy a növekvő forgalom rontja a városlakók egészségét.

Gilles Vesco, a bérbicikli rendszerek bevezetését erősen támogató francia politikus felhívást tett közzé az „új mobilitás” érdekében, mert úgy véli, hogy a digitális technológia megkönnyíti a városlakók eltávolodását az autóktól. Mivel az emberek kényelemre vágynak a közlekedés során, Vesco szerint az okostelefonokat használó együttműködési platformok összehozzák a különböző szolgáltatásokat – a tömegközlekedést, a közbringa-rendszereket, sőt az autómegosztást is, hogy az emberek kényelmesebben mozoghassanak a városokban.

Fishman kutatásai szerint a fejlődés oda fog vezetni, hogy megjelennek a negyedik generációs kerékpár-megosztó rendszerek, amelyeknek már nem lesz szükségük gyűjtőállomásokra, és sokkal jobban integrálódnak majd a városi közlekedésbe. De nemcsak a közlekedésbe, hanem az üzleti világba is, ha hinni lehet a londoni konzultáns cég, a Roland Berger előrejelzésének, amely 2020-ra a bringamegosztási piac értékét 5 milliárd dollárosra becsüli.

Magyar közbringázás

Magyarországon öt helyen – Budapesten, Esztergomban, Győrben, Keszthelyen és Szegeden – működik biciklimegosztó rendszer. A legismertebb és legnagyobb a fővárosi Mol BUBI, amely révén 11 kerület 98 gyűjtőállomásának 2159 dokkolóállásáról 1150 kerékpár vehető igénybe. A hálózat extenzív fejlesztése még nem fejeződött be, hiszen újabb kerületeket (például Zuglót vagy Óbudát) szeretnének bekapcsolni, de az új technológiai lehetőségek megjelenésével is előbbre léphet a rendszer.

Mol Bubi fordulópontok2011. június 22. A Fővárosi Közgyűlés elfogadja a határozatot a fejlesztés megvalósításáról.
2011. szeptember 22. Az autómentes napon az állam, a főváros és a BKK képviselői aláírják a 900 millió forint értékű európai uniós támogatási szerződést.
2012. február Megkezdődik az egyeztetés a kerületekkel és egyéb szereplőkkel a kerékpárosbarát forgalmi intézkedésekről.
2013. augusztus 7. Szerződéskötés a MOL Bubi rendszer kialakítására és üzemeltetésére kiírt közbeszerzési eljárás nyertesével, a T-Systems Magyarország Zrt.-vel és a Csepel Kerékpárgyártó és -Forgalmazó Zrt.-vel.
2013. november 6. A MOL Nyrt.-vel kötött együttműködési és szponzorációs szerződés bejelentése.
2014. tavasz-nyár Nyilvános próbaüzem 2000 tesztelő segítségével.
2014. szeptember A MOL Bubi készen áll a nyilvános használatra.
2015. június 12. További tizenöt gyűjtőállomás üzembe helyezése.
2015. július 31. További öt gyűjtőállomás üzembe helyezése.
2015. október 1. További két gyűjtőállomás üzembe helyezése.

A MOL Bubi célja, hogy egyre többen válasszák rövid városi utazásaikhoz a biciklit. Ennek érdekében a szolgáltatási területen a Budapesti Közlekedési Központ igyekszik kerékpárosbarát forgalmi rendet kialakítani, hogy mindenhonnan mindenhová gyorsan és biztonságosan el lehessen jutni a biciklivel. Budapesten is érvényes, hogy a kerékpáros közlekedés kényelme ülteti fel az embereket (köztük sok turistát) a bérbiciklik nyergébe. Ehhez pedig hozzátartozik a zavartalan működés.

A fővárosi bringamegosztó-rendszer egy harmadik generációs szolgáltatás, amelyben az informatikai háttér alapvető fontosságú. Ezért a gyűjtőállomásokon nem csupán dokkolóállások várják a felhasználókat, hanem informatikai terminálok is, amelyek lehetővé teszik a beérkező és kilépő biciklik regisztrálását, adatokat szolgáltatnak a felhasználókkal való elszámolásokhoz, és helyet adnak a biztonsági kameráknak is.

Az egyes állomásokon elérhető kerékpárokról folyamatos és pontos információja van a rendszernek, így a diszpécserek mindig tisztában vannak vele, hol van szükség további bringák kihelyezésére, vagy hol telt meg a gyűjtőállomás, ahonnan be kell gyűjteni a felesleges kétkerekűeket. Arról, hogy hol mennyi bicikli érhető el, a felhasználók is valós idejű információt kaphatnak a rendszer weboldalán (molbubi.bkk.hu) és a MOL Bubi mobilapplikáción keresztül.

A rendszer kerékpárjai teljesen a rendszer igényei szerint építettek, alkatrészeik nem kompatibilisek más kerékpárokéval, így nem igazán érdemes ellopni őket. Mindegyik bringán van egy fedélzeti célszámítógép is, amely a jármű igénybevételét (például az elektronikus bilincs nyitását és bezárását) vezérli, kommunikál a szolgáltatás informatikai hálózatával, a fizetési rendszerrel stb. A MOL Bubi bicikliket jeggyel és bérlettel lehet is igénybe lehet venni, amelyek azonosítását szintén a digitális eszköz végzi.