Az Európai Unió polgárai és vállalkozásai még messze járnak a digitális eszközhasználatban és szolgáltatások igénybevételében a lehetőségeik határaitól. Ezt mutatja legalább is az Európai Unió digitális gazdaság és társadalom indexe.

A vásárlástól kezdve a tanuláson és számlabefizetésen át a hivatali ügyintézésig a világháló a legjobb megoldás lehet, ha ehhez adottak a feltételek. Erre a következtetésre jutott az a február 24-én közzétett elemzés, amely az Európai Bizottság által kidolgozott DESI index (Digital Economy and Society Index – digitális gazdaság és társadalom index) értékelésén alapul. Az összegyűjtött adatok szerint az egyes országok digitalizáltsága jelentős eltéréseket mutat az unióban, és az országhatárok továbbra is akadályozzák az egységes digitális piac kiteljesedését, amelynek megteremtése pedig a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság egyik fő prioritása.

A DESI index arról ad pillanatképet, hogy egyes uniós tagállamokban mennyire elterjedt, gyors és megfizethető a széles sávú internet. Másfelől milyen mértékű az összekapcsoltság, a polgároknak megvannak-e az internethasználathoz szükséges készségeik, és milyen online tevékenységeket folytatnak (például olvasnak-e híreket vagy vásárolnak-e a neten stb.), mennyire fejlettek a legfőbb digitális technológiák (e-számlázás, felhőalapú szolgáltatások, e-kereskedelem, stb.), valamint a digitális közszolgáltatások (e-kormányzat, e-egészségügy). A nagyrészt 2013-ból és 2014-ből származó adatok bemutatják Európa digitális fejlettségét, és ennek alapján rangsorolják is a tagállamokat. A DESI alapján több fontos megállapítást is tett a kutatás.

Viszonyítási szempontok

Fejlettség és digitalizáltság. A környezet digitalizáltsága nagymértékben attól függ az egyes tagállamok általános fejlettségétől. Az index szerint egy ország minél közelebb áll az 1-es pontértékhez, ott annál teljesebb a digitális gazdaság és társadalom. A skála egyik végén a digitalizálásban élen járó Dániát találjuk (0,68), míg a másikon a legkevésbé jól teljesítő Romániát (0,31). (Lásd a grafikont és az országok profiljait!)

Rendszeres internethasználat. Az uniós polgárok többsége rendszeresen használja az internetet. Tavaly átlagosan 75 százalékuk (2013-ban még csak 72 százalékuk) lépett fel a hálózatra. Az első helyen Luxemburg áll 93 százalékkal, a sort pedig Románia zárja 48 százalékkal.

grafikon1Letöltés mindenek felett. Az uniós polgárok szívesen hívnak le online audiovizuális tartalmakat, hiszen a 49 százalékuk töltött vagy játszott már le filmeket, zenét és játékokat, illetve böngészett képeket. A televíziókészülékkel felszerelt háztartások 39 százaléka használ online videotékát (video on demand szolgáltatást).
A kkv-knak nehezen megy az e-kereskedelem. A kis és közepes vállalatoknak mindössze 15 százaléka kereskedik a hálózaton, és még ezeknek is alig a fele saját országhatárain kívül.

Vegyes a kép a digitális közszolgáltatásokban. Egyes országokban a digitális közszolgáltatások a mindennapok szerves részének számítanak, eközben másutt szinte teljesen ismeretlenek. Az uniós internetezők közül átlagosan minden harmadik töltött már ki online hivatalos űrlapot. Dániában nem kevesebb, mint 69 százalékuk élt ezzel a lehetőséggel, míg Romániában mindössze 6 százalékuk. Az EU egészét nézve a háziorvosok 26 százaléka juttatott el elektronikus formátumú receptet az interneten keresztül a gyógyszerészekhez, de itt is nagyok a tagállamok közötti eltérések. Észtországban ez az arány 100 százalék, szemben Máltával, ahol 0 százalék.

A digitális fejlettséget mérő mutató a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia szempontjából is különösen fontos. A stratégiát – amelynek májusra várható a megjelenése – az Európai Bizottság dolgozza ki, hogy megfelelő feltételeket teremtsen az uniós polgárok és vállalkozások számára ahhoz, hogy a határokon átívelő digitális technológiák nyújtotta lehetőségeket jobban kihasználhassák. A bizottság prognózisa szerint a digitális egységes piac kiteljesítésével Európa további 250 milliárd eurós növekedést érhet el, valamint több százezer új munkahelyet teremthet a következő öt évben.

Magyar eredmények

Magyarország összesített eredménye 0,41, ezzel a 20-ik helyen áll a 28 uniós
tagállam sorában. Hazánk az elmúlt évben elsősorban az összekapcsoltságban lépett előre. A vezetékes szélessáv a háztartások 94 százalékához eljut, 76 százaléknál pedig nagy sebességű a szolgáltatás. Emellett az internethasználat aránya is kiemelkedően magas. A magyarok ebben a tekintetben felülmúlják az uniós átlagot. Előszeretettel interneteznek, 80 százalékuk használ közösségi hálózatokat, ami a legmagasabb arány az EU-ban.

grafikon2Magyarország teljesítménye ugyanakkor átlag alatti, ha a digitális közszolgáltatásokat (online kormányzati, közigazgatási és egészségügyi szolgáltatásokat) nézzük. Az internetezőknek csak 31 százaléka vesz igénybe rendszeresen e-kormányzati szolgáltatásokat. A háziorvosok közül pedig mindössze 2,2 százalék juttatja el elektronikus úton a recepteket a gyógyszerészekhez.

A digitális technológiák integráltsága terén Magyarország szintén alulmarad a többséghez képest. A vállalkozásoknak csak 16 százaléka él az elektronikus információcserét nyújtó technológiák lehetőségeivel, 5 százalék használ felhőalapú szolgáltatásokat és 8,9 százalék van jelen a közösségi médiában, ami az egyik legalacsonyabb arány az unióban.

Magyarország az alacsony teljesítményű országok csoportjába sorolható (a DESI 2015 szerint Bulgária, Ciprus, Görögország, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia tartozik ide), ám azon belül a teljesítménye jobb az átlagosnál.

A DESI

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő index (DESI) több mint 30 mutató eredményeit összesíti, és a digitális teljesítményt mérő súlyozásos rendszer szerint rangsorolja a tagországokat. Ez az elemzőeszköz a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia kidolgozásához is szolgál nyers adatokkal.

Az egyes országok összesített eredményének kiszámolásához az Európai Bizottság szakértői súlyozták az egyes mutatócsoportokat és alcsoportokat. Az összekapcsoltságot és a digitális készségeket (humán tőke) tartják a digitális gazdaság és társadalom alapköveinek, így ezek 25-25 százalékát adják az összesített eredménynek (amelynek maximális értéke 1). A digitális technológiák integráltsága 20 százalékot nyom a latban, hiszen az információs és kommunikációs technológiák használata a vállalati szektorban a növekedés egyik legfontosabb ösztönzője. Végül az online tevékenységek (internethasználat) és a digitális közszolgáltatások külön-külön 15 százalékot érnek. A DESI rugalmas online eszköz: a felhasználók igény szerint módosíthatják az egyes mutatók súlyozását, hogy lássák, hogyan befolyásolná ez a rangsorban elért helyezést.