Mára megtanultuk, hogy körülvesznek bennünket a diszruptív, ha úgy tetszik a piacokat és az életünket felforgató, átalakító digitális technológiák. A legfontosabbakat fel is tudjuk sorolni, de vajon milyen alapon?

A diszruptív innováció kifejezést Clayton M. Christensen, a Harvard Business School professzora alkotta meg, s egy 1995-ben publikált cikkében mutatta be azokra az esetekre, amelyekben az innováció segít új piacokat és értékláncokat létrehozni, s az új technológia néhány éven vagy évtizeden belül felváltja a régit. Manapság a kifejezést már némileg tágabb értelemben is használják, s olyan innovációkat sorolnak a körébe, amelyek a piac által nem várt módon javítanak a termékeken és szolgáltatásokon. Tökéletes példája volt ennek, ahogy a mobiltelefonok kiszorították a vezetékes készülékeket, majd az okostelefonok felváltották a hagyományos mobilokat.

uveg_szilankDiszruptív technológiákról azonban Milan Zelezni, a New York-i Fordham Egyetem menedzsment professzora beszélt először 2009-ben, amikor kifejtette, hogy a high tech miért is felforgató. Arra jutott, hogy elsősorban a támogató hálózatok miatt. Az elektromos autóknak például nem lesz szükségük benzinkutakra. Hosszú távon a diszruptív technológia megkerüli, átalakítja vagy helyettesíti az idejétmúlt támogató hálózatot.

Érdemes ezek után átgondolni, hogy a Gartner tanácsadó cég által erre az esztendőre stratégiailag fontosnak nevezett technológiai trendek közül melyik diszruptív és melyik nem.

Számítástechnika mindenhol. A mobil eszközök száma gyorsan nő, ezért mind fontosabb lesz a legkülönbözőbb helyzetekben és változatos környezetben lévő mobil felhasználók igényeinek kiszolgálása, és a felhasználói tapasztalatok, élmény javítása.

A dolgok internete. Miután minden eszközbe, tárgyba adatokat generáló és begyűjtő elektronikus morzsák kerülnek, az így kialakuló adatfolyamok (Internet of Things – IoT) kombinációi négy alapvető használati modellt forgattak ki magukból: menedzseld, forintosítsd, működtesd és terjeszd ki. Ez a négy modell alkalmazható bármely digitális üzleti területen.

3D nyomtatás. A 3D nyomtatók eladásai várhatóan 98 százalékkal fognak növekedni az idén, majd megkétszerezik a darabszámukat 2016-ban. Ez már fordulópont lesz a 3D-s nyomtatásban, mert az eszközök viszonylag olcsók és elérhetőek lesznek, s így folyamatosan és gyorsan nő az ipari felhasználásuk is.

Részletes, átható és láthatatlan analitika. A szervezeteknek hozzáértően kell kezelniük az egyre nagyobbra duzzadó adatvagyonukat, hogy az információ mindig a megfelelő személyekhez jusson a megfelelő időben. Az analitikák mindenhová mélyen beépülnek, de láthatatlanul.

Összefüggésekre épülő rendszerek. A mindenütt jelenlévő beágyazott intelligencia a mindent átható analitikákkal együtt olyan rendszerek kifejlesztését eredményezik, amelyek reagálnak, méghozzá megfelelően a környezetük változásaira. Így nagy jövő vár például a kontextusfüggő biztonsági alkalmazásokra.

Intelligens gépek. Az elemzőképességek és fejlett algoritmusok ötvözésével a rendszerek megérthetik a környezetüket, és megtanulhatnak önállóan cselekedni. Az autonóm járművek, a fejlett robotok, a virtuális személyi asszisztensek már léteznek, és gyorsan fejlődnek.

Felhők. A konvergencia a felhő és a mobil számítástechnika között ösztönözni fogja a központilag koordinált alkalmazások bármilyen eszközön való futtatásának elterjedését, s e gyakorlat kiszélesedését. A jövő alkalmazásai sok eszközön lesznek működőképesek, mély változást okozva a használati szokásokban.

Szoftver által meghatározott alkalmazások és infrastruktúra. Az alkalmazásoktól az alapvető infrastruktúráig mindenféle dolog agilis programozása fontos ahhoz, hogy a cégek megteremtsék a digitális üzleti munkához szükséges rugalmasságot. Így a szoftver által meghatározott hálózatok, tárolók, adatközpontok és biztonsági megoldások is egyre érettebbé válnak.

Web-méretű IT. A Web-méretű IT új típusú globális szintű számítástechnika, amely a kapacitásokat nagy felhőkön keresztül juttatja el a vállalaton belüli IT környezetbe. Idővel a kereskedelmi hardverplatformok elfogadják ezt az új modellt, s a felhőre optimalizált és szoftverrel meghatározott megközelítések lesznek a meghatározók.

Kockázatalapú biztonság és önvédelem. A digitális jövőbe vezető minden út érinti a biztonságot, de a biztonság nem jelenthet teljes útzárat. Ezért a kockázatok kifinomult elemzése és csökkentése áll majd a fókuszban. A várvédelmi szemlélet már elavult, a tűzfal nem elég, minden egyes alkalmazásnak, és az egész rendszernek is „öntudatosan” kell védenie magát.