SPORTADATELEMZÉS

A hivatásos sport vállalatainak sportszakmai vezetése szokatlan autonómiát élvez. A cégvezetés számára azonban a sportanalitikai eszközök használata megteremti a lehetőséget az erősebb kontroll kialakítására.

Szabados Gábor sportközgazdász

A korábbi magyar futballkapitány, a játékosként világbajnok Lothar Matthäus dührohamot kapott, ha edzés előtt valaki utcai cipőben a pálya gyepére lépett, ami a szakmai stábhoz nem tartozó kollégákkal időnként azért meg-megesett. Ha csupán szimbolikusan is, de ez jól illusztrálja a sportban uralkodó felfogást: a sportszakma a sportszakembereké, ők hozzák a döntéseket, és senki más. Főleg nem öltönyös menedzserek.

Ha megkérdezzük a hivatásos sportban dolgozó edzőket, hogy milyen a jó klubvezető vagy menedzser, akkor szinte mindenkitől ugyanazt a két választ fogjuk hallani: egyfelől gondoskodik a stabil anyagi háttérről, illetve nem szól bele az edző munkájába. Ha az első nem mindig sikerül, azt még eltűrik, de a másodikat sérthetetlennek gondolják, elvárják, hogy a menedzser ne folyjon bele a szakmai munkába. (A félreértések elkerülése érdekében rögzítsük: menedzser alatt cégvezetőt értünk, nem játékosügynököt, vagy nem angol típusú szakvezetőt.)

„A sportszakmai részleg egy fekete doboz a vezető számára – el tudunk képzelni ilyet más iparágban?”

Egy sportvállalat, például egy gazdasági társaságként működő futballklub felépítése igen meglepő lehet a „hagyományos” vállalatokhoz szokott szemnek: a játékosok és edzők alkotta sportszakmai részleg nem egyszerűen csak egy külön szervezet a szervezetben, hanem egy fekete doboz is. A cégvezetőnek szinte semmilyen rálátása sincs az ott folyó munkára (még akkor sem, ha árgus szemmel figyel minden edzésen), az pedig kizárt, hogy beleavatkozzon abba. Lásd a jó menedzser imént megfogalmazott legfontosabb ismérvét. A magyarázat nincs túlcifrázva: ami a „sportszakmában” történik, ahhoz csak az edzők értenek. A fekete dobozt a vezetőedző irányítja, és az ő munkájának érinthetetlensége mélyen beleivódott a sportvállalatok szervezeti kultúrájába.

11. oldal Sam Allardyce (Blackburn) Middle - Sir Alex Ferguson (Manchester United) Creative CommonsEl tudunk képzelni hasonló helyzetet bármilyen más iparágban, hogy egy cégvezető ne tudjon befolyást gyakorolni egy alá tartozó szervezeti egység munkájára? Ráadásul nem a takarítóbrigádról vagy más kiegészítő tevékenységről van szó, hanem a cég legfontosabb részéről, az alapszolgáltatást előállító egységről.

Lehetne persze ezt úgy definiálni, hogy a vezetőedző és stábja teljesítményét outputkontroll irányítja, vagyis „csak” az eredményt kell szállítania a neki tetsző módon. De nem lehet és nem is kell mindent az edzőre bízni.

Bármennyire is ért ugyanis egy edző a tolódáshoz vagy a területvédekezéshez (nyilván sokkal jobban, mint egy menedzser), nem egyedüli letéteményese minden tudásnak, ami a fekete doboza teljesítményét jobbá teheti. Egyrészt rengeteg olyan menedzsmentdiszciplína van, például az emberierőforrás-menedzsment teljes eszköztára, amelyet ő vélhetően nem ismer, a menedzser viszont igen, és ezek tudatos alkalmazásában a cégvezető mindenképpen sokkal jártasabb, mint az ilyen kérdéseket – képzettség híján – csak a megérzéseire hagyatkozva kezelő edző. Másrészt egyre több és egyre jobb olyan eszköz is van, amely komoly lehetőséget nyújt a menedzsmentnek, hogy az output mögé nézhessen, s az azt befolyásoló okokat lássa és megértse.

„Az analitikával kinyílik a fekete doboz, alapjaiban változhat meg a sportvállalatok felépítése és irányítási mechanizmusa.”

Ezért tehet szert az analitika rendszerformáló szerepre a sportban. Ha csapatszinten, vagy akár játékosokra lebontva, számszerűen fejezhetjük ki a játék minden összetevőjét, akkor eltűnnek a homályos magyarázatok, nem működik a „kifogásgenerátor”, hiszen a tényekkel nehéz vitatkozni. Ha a beavatott szakmabéliek szubjektív érzékelését felválthatja az objektív mérés, akkor erre alapozva a menedzsment is részt vehet a döntési folyamatokban. Nyilván azért is, mert a számokhoz valószínűleg kevesen értenek jobban a menedzsereknél, s ebben előnyben lehetnek a sportszakemberekkel. Az természetesen a szakmai vezetésre tartozik, hogy kinek hova kell helyezkedni a pályán, de az analitika révén számtalan olyan terület található a kiválasztástól a munkakörmegosztáson vagy a képzési szükségleteken keresztül a teljesítményértékelésig, ahol a menedzsment hatékonyan tud részt venni a folyamatokban.

Ezzel kinyílik a fekete doboz, lebonthatóvá válik a csapatot a klubvezetéstől elválasztó fal, vagyis alapjaiban változhat meg a sportvállalatok felépítése és irányítási mechanizmusa.