A fenntarthatóság fontos szempont, és a töméntelen hálózatra kötött eszközt az előnyünkre kell felhasználnunk. Ezért az olyan technológiák lesznek a jövőben sikeresek, amelyek kiterjesztik, sőt összekapcsolják a fizikai és a virtuális világokat, lehetőségeket.

Bagó Péter, Corvinus Egyetem

Az előrejelzések szerint 2020-ra 50 milliárd eszköz kapcsolódik az internetre, amelyeket technikailag mind potenciális IoT ügyfélnek kell tekinteni. Ezek nem kizárólag okostelefonok és számítógépek, hanem szenzorok, routerek, hálózati és másfajta okos-informatikai eszközök. A dolgok internetének (internet of things – IoT) legfontosabb jellemzője, hogy öt évente megduplázódik a hálózatra kötött eszközök száma, s így elképzelni is nehéz a potenciális lehetőségek tárházát. Olyasmi ez, mint amikor a szupermarket édességosztályán zavarba hoz a túlságosan sok választási lehetőség, és nem tudunk dönteni. Itt már nem az a kérdés, hogy az Android vagy az iOS a nyerő, hanem, hogy az emberiség ebből hogyan profitálhat?

Az IoT „bumm” lökéshulláma akkor lódult neki igazán, amikor olcsóvá váltak a szenzorok, amelyekkel az életünk számtalan területét monitorozhatjuk. Elég csak a giroszkópokra vagy a közelségérzékelőkre gondolni. Már van olyan közösségi finanszírozással fejlesztett eszköz, amelyet gyakorlatilag bárhova felragaszthatunk a lakásban, és jelzi a hideget-meleget, nedvességet, fizikai elmozdulást stb. 1 A sikerhez természetesen az olcsó sávszélesség és számítási kapacitás is hozzájárult, aminek egyértelmű folytatása a hozzáférhető technológia, például okostelefonok, tabletek. Továbbá fontosak a kellően nagy gyártási sorozatok, amelyek folytán jelentősen csökkent az eszközök ára, az utóbbi időben olcsóvá váló vezeték nélküli technológia, a big data és az ipv6 internetprotokoll (amellyel a Cisco szerint minden egyes atomnak saját egyedi IP címe lehet a Földön). A Goldman Sachs egy tavalyi jelentése szerint ezeknek az elemeknek az elérhetősége és költséghatékonysága járult hozzá az IoT sikeréhez.

Ha a statisztikákat nézzük, valamikor 2008 körül jöhetett el az a pont, amikor több eszköz állt rendelkezésre, mint ahány ember élt a Földön. Ez az arányszám 2010-ben 1,84 volt, 2015 elején pedig 3,47-nél járunk. A Cisco szerint minden egyes emberre 3,5 eszköz jut, ami a világhálóra kapcsolódik. De a számok félrevezetőek, mert nem minden ember kapcsolódik az internetre, az internet-felhasználók száma jelenleg csak 3 milliárd. 2 Ha elfogadjuk a Cisco által jelzett 25 milliárd eszközt a 2015-ös évre, az fejenként 8-at jelentene, de ez a szám valószínűleg messze van a valóságtól. Könnyebben elfogadható a Statista elemzése, amely szerint 4,88 milliárd eszközünk van. A világon közel annyi mobiltelefon található, ahány ember, de ezeknek csak 20 százaléka az okostelefon, ebből következik, hogy 1,4 milliárd okostelefonnal kell számolni. A Statista idén kiadott becslése így közelebb lehet a valósághoz. Ha a hálózati eszközöket, routereket és egyéb IoT elemeket is hozzáadjuk ehhez a számhoz, akkor a valódi IoT darabszám 3 milliárd emberre nézve, 3-4-szeres szorzóval számolva, közel 15 milliárd eszközt jelenthet erre az évre.

Számos irányból lehet az IoT-t vizsgálni. A Goldman Sachs például az embert helyezi a központba. Az ember által hordható technológiát, autókat, házakat, városokat és végül az üzleti internet, amely magába foglalja a közlekedést, egészségügyet, bányászatot és az alapvető szükségleteket a társadalom számára. A Cisco a hálózatok hálózatát tekinti IoT-nek, amit a mellékelt ábra is szemléltet.

IoT Cisco

Az utóbbi pár évben óriási technológiai áttörés történt, afféle csendes forradalom, amit azonban az okostelefonok és tabletek zajos térhódítása némileg elhomályosított. Az IoT eszközök által nyújtott előnyöket nehézkes ekkora csinnadrattában kommunikálni, de hamarosan fordul a kocka, hisz nehéz lenne felsorolni, mennyi féle IoT eszköz volt forgalomban 2014-ben. A jövőre nézve az integráció az egyik kulcspont. A jelenleg forgalomban lévő eszközök nem, illetve csak részben kommunikálnak egymással, esetlegesen a számítógépeken keresztül. Az IoT alapvető definíciója (Cisco, 2010) szerint ezeknek az eszközöknek automatikus kommunikációja az elvárt, de egyelőre a laptopok, számítógépek és az okostelefonok irányító mivolta megkérdőjelezhetetlen.

ÉRTÉKEK

Az üzleti világ számos ponton profitálhat az IoT eszközök felhasználásából. Az alapkutatások, a megtakarítások, az életminőség javulása és a tudás mind a big data területe, ahol az adatok zöme a gombamód szaporodó hálózati eszközökről származik. Az adatokat be kell gyűjteni, majd tárolni. De elemezni is szükséges őket. Különösen, hogy a technológiai fejlődés ezen a területen is óriási léptekkel halad, s ettől elmarad az üzleti hasznosítás.

Alapkutatások. Az előnyük, hogy rajtuk keresztül jobban megismerhetők az emberek az eszközeiken keresztül. Például a router tudja mikor vagyunk otthon, ezért nem kell a holtidőben teljes teljesítményen sugároznia, a telefonunk tudja mikor sportolunk, mikor dolgozunk és ebből következtetéseket lehet levonni. Az elsődleges kutatások szolgáltatják a következő fejlődési ponthoz az adatokat. Kiderülhet, hogy mit akarhatnak, mire van szükségük az egyes generációknak. Ennek következménye például, hogy 2015-re az autógyártók nagyrészt már elérhetővé teszik a fedélzeti internetet, havonta 10 dollár körüli áron.

Megtakarítások. Eddig elképzelhetetlen megtakarítások érhetők el például az eszközhasználat optimalizálásával: minek a számítógép, ha az okostelefon is összeköthető a nyomtatóval, de a böngészéshez az okostelefon sem kell, ha van okos-televíziónk. Az energia megtakarítást okos-szenzorokkal lehet növelni, ha 1 százalékkal képesek vagyunk leszállítani az adatközpontok fogyasztását, akkor közel járunk a 100 milliárd dolláros megtakarításhoz. A lehetőségek száma szinte korlátlan.

Életminőség javulás. A technológiai színvonal gyors növekedése, az egyre okosabb eszközök elterjedése révén könnyebbé válik az életünk, vagy javul a minősége. Például olyan orvosi vizsgálatokat lehet otthon elvégezni, amelyekre eddig csakis speciális központokban volt lehetőség. Vagy az okostelefonok képessé válnak az áruházak polcairól az előírt diétának megfelelő élelmiszereket a legköltséghatékonyabb módon összeválogatni.

Tudás. Olyan szintű tudásra tehetünk szert az IoT eszközökkel, amelynek elemeit elemezve sokkal okosabb világban élhetünk majd. A települések, országok megismerik a lakóikat, s a döntések meghozatalához szükséges tudás gyorsabban és olcsóbban elérhető válik, mint eddig valaha. A tudás itt olyan egyetemes tudásként értendő, amely a közösség hasznára válik, s nem csak az egyén húzhat hasznot belőle. Például Amsterdam egyik elővárosa, Almere intelligens városi közösség létrehozásán dolgozik, amelyben a technológiai támogatással erős társadalmi kohézió kialakítását célozták meg. A digitális infrastruktúra többek között a közbiztonság, a közlekedés és a hulladékgazdálkodás javítását és a rendkívüli események vagy katasztrófák megoldását fogja segíteni.

KOCKÁZATOK

Ahogyan a klasszikus internetre kötött készülékeknél is megtalálhatóak a biztonsági kockázatok, az IoT eszközöknél is. A legfontosabb fenyegetés a jogosulatlan felhasználás, majd az alapvető infrastrukturális támadások és végül az IoT eszközökben található erőforrás átirányítása, vagy kiiktatása következik. Ezek némelyike már a fizikai világunkat is veszélyeztetheti, ahogy ez például az okos-egészségügyi eszközökön való beavatkozások, vagy egy autonóm gépkocsi feletti uralom átvétele esetében nyilvánvaló.

A klasszikus számítógépeket védjük a vírusok és kártevők ellen, de már elég kevesen vannak, akik a routereket és egyéb hálózati eszközöket frissítik a biztonsági rések bezárása érdekében. Arról pedig már adat sem található, hogy ki az, aki az okos-televíziót is frissíti. Mivel ezekkel az eszközökkel is lehetséges az internetezés, így tárolhatunk rajtuk jelszavakat és banki adatokat. Alighanem kevesen gondolnak rá, hogy az otthoni energiafelhasználás egy behálózott világban arról is árulkodik, mikor vagyunk otthon. A biztonsági kockázatok számtalan félék lehetnek, ahogyan szerencsére a pozitív célú használat is. (FTC, 2015)

A jelenlegi innovátorok felelőssége az IoT szabványok meghatározásában van, egy dinamikusan növekvő iparágban olyan standardokat kell megalkotni, amelyek alkalmasak a biztonságos, ugyanakkor nyitott kommunikációra, működésre.

ÜZLETI CÉLÚ FELHASZNÁLÁS

Az alapvető kutatások lehetővé teszik, hogy jobb és hatékonyabb eszközöket adjon az ipar a fogyasztók kezébe. Ezen manapság azt értik, hogy az eszközök okosabbá válnak, és jobban kiszolgálják az egyén, a közösség és a Föld érdekeit is. Azaz képesek a fenntartható üzleti modellt is szem előtt tartani. A statisztikák szerint az ICT iparágban a vállalkozások 75 százaléka már belekóstolt az IoT lehetőségeibe, s az IoT nem csak egy termék lehet, hanem szolgáltatás is. A vállalkozások 95 százaléka a következő három évben alkalmazni fogja az IoT lehetőségeit, ugyanezeknek a vállalkozásoknak a 65 százalékánál vélik úgy, hogy már le vannak maradva e területen. (Economist, 2013)

Az IoT eszközök segítségével lehetőség van kiterjeszteni az ICT iparág hatókörét az egészségügytől kezdve, a bányászaton és autóiparon át a közlekedésig sok nagy ágazatban. Kérdés, hogy a leendő IoT vállalkozások csak kiterjesztik a jelenlegi termékek felhasználási határait, vagy valóban független kommunikációra képes megoldásokkal állnak elő. A statisztikák fej-fej mellett mutatják e lehetőségek fejlődését. A dolgok internetének meg kell várnia a következő felhasználói generáció színre lépést. E fogyasztóknak már természetes lesz, hogy számtalan szenzorral körülvéve, olyan megoldásokat kapnak, ami nem korlátozza, hanem növeli az életminőségüket.

Felhasznált irodalom

Cisco (2010) The Internet of Things: How the Next Evolution of the Internet Is Changing Everything

Economist (2013) The Internet of Things

FTC (2015) The Internet of Things

Goldman Sachs (2014) The Internet of Things

Statista (2015) The Internet of Things to Hit the Mainstream by 2020