„Seholsincs az, aki mindenütt óhajt lenni” – állapítja meg lemomdóan Nicholas Carr. Szerinte ugyanis felületes olvasás, a megzavart gondolkodás és a felszínes tanulás által jellemezhető internet elterjedésének legkegyetlenebb ára, hogy eltompulnak legemberibb természetes képességeinek – az észlelés, az érvelés, a megértés és az érzés –, s emiatt elveszíthetjük meditatív gondolkodásra való képességünket.

Leülnél könyvet olvasni, de még mielőtt kinyitnád, eszedbe jut, hogy másfél órája nem csekkoltad az e-mailjeidet. Ha már ott vagy a laptop előtt, belenézel még a hírekbe, miközben csengetve érkezik a jelzés, hogy egyik ismerősöd lájkolta legutóbbi posztodat a Facebookon. Persze erre illik visszaküldeni legalább egy szmájlit. A körútnak a telefon SMS-jelzése vet véget, innen a navigálás az okostelefonra vált. A kiszemelt könyv ott hever a kanapén, reménytelenül, vesztesen. Előfordult már ilyen veled is?

„Az elmúlt néhány évben az a kellemetlen érzésem támadt, hogy valaki vagy valami megbabrálta az agyamat, átstrukturálta a neurális hálózatot, és átprogramozta a memóriát. Amennyire meg tudom állapítani, nem butulok, de az agyam változik. Már nem úgy gondolkodom, mint régen.”

internet agyAmikor Carr rácsodálkozik a magán észlelt változásokra, sokunk tapasztalatát fogalmazza meg. Nem azt mondja, hogy ami a digitális környezetünk hatására történt, az rossz, csak annyit állít, hogy a változások sokkal mélyebben érintenek bennünket, mintsem gondoljuk. „Ki sem tudom számolni, hány órát vagy liter benzint spórolt meg már nekem az internet. Banki ügyeimet és beszerzéseimet is többnyire online intézem, böngésző segítségével fizetem ki a számláimat, jegyzem elő a találkozóimat, foglalom le a repülőjegyemet és a szállodai szobát, hosszabbítom meg a jogosítványomat.”

Google-memória

Az internet mint univerzális médium a történelemben először karnyújtásnyira hozta az emberiség kollektív tudását az emberekhez. Az információk korábban fizikailag szétszórva voltak megtalálhatók a világon, most azonban a Google és társai segítségével bárki hasznosítani tudja azokat. Nicholas Carr szerint az emberi agy az elmúlt évtizedben átalakult az új technológiák következtében. A kérdés, hogy az ismeretszerzés megváltozott módja csak a szokásainkat változtatja meg (napilap helyett online hírportált olvasunk, telefon helyett az interneten rendelünk pizzát és mozijegyet, vagy éppen könyvesbolt helyett a webáruházban választjuk ki az olvasnivalót), vagy ennél mélyebbre ható változásokat is eredményez bennünk?

A lineáris elme alkonya

Carr szerint a világháló nyújtotta gazdagságért cserébe „le kell mondanunk a régi, lineáris gondolkodási folyamatokról”. Milyen a lineáris elme? „Nyugodt, koncentrált, és nem lehet elterelni a figyelmét.” Ezt a típusú gondolkodást „félrelöki egy újfajta elme, amely rövid, feldarabolt és gyakran egymásba érő adagokban akarja és egyben kénytelen is magába szívni és szabadjára engedni az információt – minél gyorsabban, annál jobb”.
De vajon ez a gondolkodásbeli változás csak egyfajta praktikus rutinná vált a netezők számára, vagy mélyebb változásokat is létrehozott agyunkban? Carr könyvében leírja, hogy az elmúlt évtizedekben miként vált bizonyossá, hogy a felnőtt emberi agy a korábbi feltételezésekkel ellentétben nagyon is képlékeny. Bár a kor előrehaladtával a képlékenység csökken, soha nem szűnik meg teljesen. „Amit tudunk, arra teljes egészében a tapasztalatainkon, az életünk során megtanult dolgokon keresztül teszünk szert. Ez annyit jelent, hogy nem így születünk, hanem ilyenné válunk” – írja Carr.

Információterelés

Az agy tehát nem gép, mint korábban gondolták. Bár saját, közvetlen érzékszerve nincs, valamennyi érzékelést ez szolgálja ki, ráadásul nem mechanikusan, hanem intelligens módon. A legnagyobb szabású és leginkább figyelemre méltó változások az idegrendszert érő károsodásokra válaszul mennek végbe. Közismert, hogy a látás elvesztését az agyban lévő neuronok drasztikus információhiányként érzékelik, és ha ez tartóssá válik, elkezdenek alkalmazkodni: átprogramozzák magukat, aminek következtében például a hallás és az érintés érzékenyebbé válik.
Mindez azt jelenti, hogy egy olyan markáns változás, mint az internet beépülése a mindennapokba, szintén megjelenik, nemcsak új viselkedésformákban, hanem az agy átalakulásában is.

A könyv részletesebb bemutatása itt olvasható.