Szingapúr mindent megtesz azért, hogy magához vonzza az üzletet, és folyamatosan keresi az újabb és újabb kitörési pontokat: miközben megtartja vezető pozícióját a hagyományos területeken, olyan új területeken vív ki vezető helyet, mint az információtechnológia, vagy a világelső kaszinóipar.

Rejtő Jenő leírásában Szingapúrban a kínai negyed után következő „klubváros” tele van katakombákkal, gengszterekkel, vörös lámpás házakkal, ópiumtanyákkal és illegális szerencsejáték-barlangokkal. A mai látogató a rejtői világnak ezekkel az elemeivel már egyáltalán nem találkozhat. Habár a szigetország kikötői jellege megmaradt, a városképet mégis az európai és amerikai stílusú felhőkarcolók, bevásárlóközpontok, modern szórakoztatóközpontok és szállodák uralják. Nyoma sincs a két világháború közötti rossz hírű negyedeknek, mi több, a világ metropoliszai közül éppen itt az egyik legalacsonyabb a bűnözési ráta.

32-33. o. Singapur - Foto copyright Binayak DasguptaHosszú utat kellett megtennie Szingapúrnak, míg Délkelet-Ázsia egyik legfontosabb üzleti központjává vált. A második világháború után – de főleg a Malajziától történő 1965-ös elszakadás óta – a brit gyarmati örökség nyújtotta előnyökre erősen építő szigetország rohamos fejlődésnek indult. Ennek köszönhetően ma a világ egyik leggazdagabb állama. A gazdaságot fűti a világ egyik legforgalmasabb kikötője, és az egyik legnagyobb olajfinomító kapacitása. A hagyományos kereskedelmi tevékenység mellé azonban felfejlesztették a pénzügyi szektort is, amely ma már szintén a világ élvonalába tartozik.

A látogató a látványos épületeken, renden és tisztaságon túl nem igazán veszi észre, hogy a világ egyik legjobban szervezett és szabályozott országába érkezett.

Gond nélküli közlekedés

Az egyre bővülő útvonalakon közlekedő járatok pontosak, tiszták, elbírják a kapacitásokat, az igen drága autós közlekedés pedig még a legnagyobb forgalomban is kezelhető. Ennek fenntartása érdekében a szingapúri hatóságok igénybe veszik az adatgyűjtési és adatelemzési technológiai lehetőségeket.

A városállamban 1975-ben vezették be a dugódíjat, amely ma már a forgalom monitorozására is alkalmas elektronikus díjbeszedési rendszerként működik. A teljes úthálózatot lefedő szenzorrendszer és a városállam 9500 taxijának adatait felhasználva folyamatosan követik mind az úthálózat állapotát, mind a forgalmat. Ha szükséges, egy automata rendszer (GLIDE: Green Link Determining System) több mint 2 ezer jelzőlámpát állíthat át a forgalmi viszonyok javítására. A több forrásból származó adatok integrált feldolgozása többféle beavatkozásra is lehetőséget nyújt, a forgalmi információk pedig automatikusan kikerülnek a jelzőtáblákra és a netre.

A tömegközlekedésben a főbb közlekedési csomópontokban kamerával figyelik a tömeget, valamint az utazók magatartásának előrejelzése érdekében követik a mobileszközök mozgását is. Ennek a valós idejű adatgyűjtésnek és feldolgozásnak akkor van igazán jelentősége, ha valamilyen közlekedési incidens történik, és be kell avatkozni az utasszállítási teljesítmény fenntartása érdekében, illetve tájékoztatni kell az utasokat.

Elemzések az élet minden területén

A hajózási és kereskedelmi forgalom, a pénzügyi szolgáltatások, és egy sor egyéb iparág működése során Szingapúrban rengeteg feldolgozható adat keletkezik. Mind az állam, mind a cégek felismerték, hogy az adatok elemzésével minden területen javítható a működési hatékonyság, mi több új üzleti lehetőségek bontakoznak ki.

Ami gyorsan feltűnik a látogatónak, hogy Szingapúrban egymást érik, vagy inkább egymásba érnek a bevásárlóközpontok. A városállamban igen erős a fogyasztói társadalom, az intenzív munkavégzés mellett a lakosok sokat és gyakran fogyasztanak. Az elemzési kutatások egy iránya ezért a fogyasztói magatartás vizsgálatát állítja a középpontba. A mobiltechnológia felhasználásával megállapítható a vásárlók mozgása egy bevásárlóközponton belül, tudható, hol alakul ki tömeg és várakozás, kik mozognak egyedül, kik párban, baráti társaságban vagy éppen családdal. Megállapítható, sőt előre jelezhető a fogyasztói magatartás is, vagyis hogy csak nézelődik, vagy céltudatos vásárlási szándékkal érkezett valaki. Így aztán személyre vagy csoportokra szabott, valós idejű célzott vásárlásösztönző akciók alakíthatók ki, akár automatikusan is.

A jövő építése

Szingapúr a világ leggazdagabb országai közé tartozik, mégsem elégednek meg az elért eredményekkel. Habár a startup vállalkozás hallatán legtöbbünknek a Szilícium-völgy jut az eszébe, Szingapúr erősen dolgozik azon, hogy rácáfoljon e sztereotípiára. Ugyan a városállam a maga több mint ötmillió lakosával még nem nagy piac, ám az ötletek kipróbálására teljesen megfelelő, sőt innen kiindulva kétmilliárdnál is több ázsiai fogyasztó érhető el.

Nagyon sok külföldi települ át – még Amerikából is – Szingapúrba: gyorsan és könnyen lehet céget alapítani, jó az üzleti kultúra, minimális a korrupció, a kormányzat pedig bőkezűen bánik a támogatásokkal. Habár a betelepülő vállalkozások közül egyelőre kevés marad meg itt, a városállam befektetése megtérülni látszik. A startup ökoszisztémák sorában Szingapúr már a 17-ik, Ázsiában pedig a legjobbnak számít. A vállalkozói kultúra beépült az oktatásba, a helyi egyetemek – a National University of Singapore, a Nanyang Technological University vagy a Singapore Management University – pedig a világ élvonalába tartoznak, és ontják magukból a világviszonylatban is élenjáró szakembereket.

Szingapúrban nagyon erős a folyamatos fejlődésre törekvés: a szingapúri diákok erősen motiváltak a teljesítményre, az állam folyamatosan javítja a szolgáltatásokat, a vállalatok pedig újabb és újabb megoldásokkal javítják a versenyképességüket és teljesítményüket. Ebből a látogató ugyanakkor csak annyit vesz észre, hogy a város szinte észrevehetetlenül, ámde tökéletesen működik.

APEX – CORVINUSOSOK ÉS A VÁROSÁLLAM

A Budapesti Corvinus Egyetem diákjai 2011 óta vesznek részt az APEX Global Biz-IT Global Case Challenge nemzetközi gazdaságinformatikai esettanulmány versenyen, amelyet Szingapúrban a Singapore Management University szervez. A verseny során a hallgatók először cégvezetőkkel, kutatókkal találkozhatnak, akik az adott témában felkészítik a versenyzőket.

32-33. o. singapur_corvinus2A verseny harmadik napján a három fős csapatokat 24 órára elzárják a külvilágtól, hogy aztán egy valós esetből kiinduló problémára dolgozzanak ki megoldási javaslatokat. Az átdolgozott éjszaka után a következő nap több fordulóban mutatják be megoldásaikat, ahol meg kell győzni az akadémiai és gyakorlati szakemberekből – a döntőben pedig az esetet adó vállalat képviselőiből is – álló zsűrit megoldásuk helyességéről.

A kidolgozandó témát 2011-ben a hajózási iparágak adatelemzési támogatása, 2012-ben a mobilanalitika, míg 2013-ban egy Szilícium-völgyből áttelepült, volt Microsoft dolgozók által alapított startup elemző cég szolgáltatta. Idén a szingapúri egészségügyi rendszer bizonyos területeit kellett fejleszteni.

A Budapesti Corvinus Egyetem csapatai minden évben jól szerepelnek. Az idén májusban megrendezett versenyen a hallgatók – Dócs Kristóf, Forgács Ádám, Matzner Dániel – az egyetem eddigi legjobb eredményét elérve bejutottak a világ legjobbjai közé, a döntőbe.

Fehér Péter, Szingapúr