Az elektromos autók bizonyosan fontos szerepet fognak betölteni a jövő közlekedésében, s az ehhez szükséges beruházások már megkezdődtek világszerte. Az ABB a minap konferenciát rendezett Budapesten az e-mobilitás lehetőségeiről, illetve az elektromos járművek gyorstöltő infrastruktúrájának létesítési körülményeiről. Az e-autók számára nyilvánvalóan Magyarországon is van pálya.

Az elektromos járművek már jelen vannak a mindennapi közlekedésben, de még messze járnak tőle, hogy fontos szerepet töltsenek be a városi vagy a távolsági utazásban. A térhódításukhoz szükséges infrastruktúra kialakítása azonban már elkezdődött különösen azokban az országokban, ahol a fenntartható fejlődésre és a megújuló energiaforrások részarányának növelésére nagy hangsúlyt helyeznek.

Steven Dorresteijn, az ABB elektromos töltési infrastruktúra üzletágának európai értékesítési vezetője az e-mobilitás európai helyzetét elemezve rámutatott, hogy a gyorstöltők elterjedésének egyik gátja a töltési szabványok különbözősége, és kompatibilitásának hiánya, amelynek megoldására az ABB több autógyártóval is együttműködik. Jelenleg a három alapvető töltési szabvány valamelyikét használják az e-járműveket gyártó cégek. A töltőberendezéseket előállító vállalatok, így az ABB is ezekhez alkalmazkodnak a töltőberendezéseikkel, eszközeikkel, alkalmazásprogramozási felületeikkel, illetve a kapcsolódó szolgáltatásokkal és műszaki támogatással. Ma Európában 756 darab CCS szabványú egyenáramú (DC) gyorstöltő és 1532 darab CHAdeMO szabványú töltőállomás áll az elektromos autó tulajdonosok rendelkezésére, no és persze a hagyományos váltóáramú töltés.

abb001Az ABB több jelentős méretű DC gyorstöltő hálózatot is telepített Európában. Például az elsőt 165 egységből állót Észtországban, majd Belgiumban egy 50 egységest és Dániában egy ugyanekkora méterű rendszert. (A következő 6 évben az ABB szállítja az új Denza elektromos autóhoz is az egyenáramú gyorstöltőket, aminek köszönhetően Kína világviszonylatban is vezető szerepre tesz szert az elektromos járművek gyorstöltésében.)

A holland autópályák mentén 200 egységgel kiépített FastNed hálózat külön is említést érdemel, mert a segítségével azt is megbecsülhetjük, hogy mibe kerülne egy magyar országos töltőhálózat felállítása. A holland autópályák hossza közel kétszerese a magyarokénak. Balogh Attila az ABB e-mobilitás szakértője úgy véli, hogy ennek alapján 100-120 állomás 300-400 töltőhellyel már elegendő volna. Hollandiában egy állomás mintegy 200 ezer euróba (mintegy 60 millió forintba) került. Így a teljes magyar hálózati beruházás 6-7 milliárd forintba kerülne. Persze ehhez jönnek még a kisajátítási költségek, az autópálya mindkét oldalán elérhető töltőhelyekhez a le- és felhajtók, s a töltőállomások építészeti kialakítása, s az elektromos tápvezetékek kiépítése. Ami összességében nem olcsó mulatság. Az éves működtetési költségek (amelyek a távfelügyeletet, a karbantartást és szervízszolgáltatást, az IT-műveleteket és a fizetési rendszer kiadásait tartalmazzák) Hollandiában mintegy 30 ezer eurót (9 millió forintot) tesznek ki állomásonként.

Már nálunk is megvan a lehetőség egy jól átgondolt rendszer felépítésére, amely az állami engedményektől a töltési infrastruktúra megvalósításán át az e-járművek használatát támogató szolgáltatásokig terjed – állítja az ABB szakembere.

Balogh Attila szerint a rendszer lelke a nyílt adatkommunikáció. Hiszen az a kérdés, hogy az ügyfél el tudja-e indítani egy prepaid kártyával, vagy egy hitelkártyával a letöltést. De az értékláncban az elektromos energiát megvásárló ügyfélig legalább öt szereplő foglal helyet (villamos energia termelő, villamos energia elosztó, infrastruktúra tulajdonos, töltőállomás üzemeltető, s az utóbbi kettőnek szolgáltató töltési infrastruktúra beszállító). A műveletekről szóló információkat pedig mindenkinek valós időben meg kell kapnia, például a leghatékonyabb energiaelosztás érdekében. Arról nem is beszélve, hogy az autósok is tudni szeretnék (például egy erre szolgáló mobil applikáció segítségével), hogy hol találnak szabad töltőhelyeket. Ehhez számítási felhők kellenek, amelyekből el lehet osztani az adatokat.

Magyarországon az ABB telepített elsőként ultragyors töltőt, Budapesten, az Istenhegyi úti MOL kúton. A Terra 100.2 típusú töltő képes 20 perc alatt 80 százalékos szintre felölteni egy CHAdeMO szabványú csatlakozóval ellátott elektromos autót. A mogyoródi Hungaroring versenypálya főbejáratánál szintén átadtak egy töltőoszlopot. Az előkészületek és fejlesztések folytatódnak, hiszen az ABB már tavaly elfogadta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) felkérését a hazai e-mobilitás elterjedését szolgáló kutatási-fejlesztési projektben való együttműködésre. Jelenleg a műszaki-technológiai feltételek feltárásánál, a további tervezéshez szükséges tényezők meghatározásánál és a pilot programoknál tart a program. Az ABB az üzemi kísérletekhez szükséges eszközöket (például telepített töltő egységet), valamint technológiai-technikai támogatást nyújt.

Az észt áramvonal

A világ egyik első elektromos autók számára létesített országos gyorstöltő hálózatát, az ELMO-t Észtországban állították működésbe. Jarmo Tuisk, a NOW! Innovations igazgatója elmondta, hogy 2011-ben kezdték meg a beruházást, és a projekt teljes befejezéséhez másfél év volt szükség. A 165, internetkapcsolattal ellátott egyenáramú (DC) gyorstöltőből álló, mindenki számára igénybe vehető hálózat egységeit úgy osztották el, hogy minden 5 ezer főnél több lelket számláló településen, és minden főútvonalon legalább 50 km-ként található legyen egy. A kormány 507 darab Mitsubishi i-MiEV elektromos gépkocsit vásárolt saját használatra, és 50 százalékos kedvezményt nyújt a lakosság számára e-autó vásárlására.

A technológiát szállító ABB az üzemeltetésért, a 24 órás felügyeletért és a fizetési rendszer működtetéséért is felel. Egyenáramú gyorstöltői körülbelül húsz perc alatt hozzák üzemkész állapotba a járművek akkumulátorait, míg az otthoni konnektorról működő váltakozó áramú (AC) töltésnél ehhez nyolc órára is szükség lehet. Ezért a gyorstöltés lehetősége környezetvédelmi szempontból is jelentős. A kormány az elektromos mobilitást elősegítő beruházáshoz a forrásokat az észt szén-dioxid kvóta értékesítésével teremtette elő.

Szervusz e-busz

abb002A világ első, nagy teljesítményű, felsővezeték nélkül tölthető elektromos autóbuszrendszere Genfben üzemel. A 135 fő szállítására alkalmas járművek energiaellátására az ABB új technológiát fejlesztett ki. Az autóbusz feltöltése közvetlenül a kijelölt megállókban történik egy felsővezeték nélküli, önműködő mechanizmuson alapuló, mindössze 15 másodpercet igénybevevő gyorstöltési eljárás segítségével, miközben az utasok le- és felszállnak a járműre.
Az ABB partneri kapcsolatra lépett a Volvo Buses-zal is, így közösen fejlesztenek és hoznak forgalomba elektromos és hibrid hajtású buszokat nyílt szabványú egyenáramú (DC) gyorstöltő rendszerekkel. Az elektromos és villamos-hibridhajtású buszok tetejére telepített automatikus csatlakozó rendszeren keresztül a buszmegállókban, avagy kábeles töltőrendszer segítségével az éjszaki üzemszünetben lehet gyorsan feltölteni a járműveket.