A vállalati architektúra menedzsment alapcélja, hogy csökkenjen a kockázat, illetve ne legyen káosz az infrastruktúrában és a projektekben. De a módszert Magyarországon egyelőre nem igen használják olyan haladó szintű feladatokra, mint a versenyképesség növelése vagy az üzleti innováció.
Szabó Zoltán, Corvinus Egyetem
A vállalati architektúra (Enterprise Architecture, EA) koncepció (Zachman, 1987) több évtizedes múltja ellenére az utóbbi tíz évben vált egyre általánosabban elfogadott és követett megközelítéssé az informatikai tervezés és fejlesztés támogatásában. A vállalati architektúra koncepcionális modellként leírja, hogy a vállalat üzleti folyamatai és támogató informatikai infrastruktúrája milyen logikával szerveződik, sorra veszi az összetevőit, azok kapcsolatrendszerét, s ezáltal megkönnyíti az elemzést és tervezést az IT és az üzlet számára egyaránt. (Spewak, 1993)
Magyarországon is terjednek az EA módszertani képzések, s nő a projektkezdeményezések száma is. A tavaly megalakult Vállalati Architektúra Menedzsment Szakértők Egyesülete (VAMSZ) ősszel felmérést indított a hazai nagyvállalatok és szervezetek körében, hogy feltárja a vállalati architektúra menedzsment (EAM) hazai állapotát. Habár a felmérésbe bevont, a magyar gazdaság valamennyi területét reprezentáló 56 cég az EAM terén már tapasztaltabb szervezet volt, a kibontakozó kép mégsem túl derűs. A hazai vállalatok ugyan nyitottak az új módszerekre, megközelítésekre, de a viszonylag kis vállalati méretek, a kisebb komplexitás és a korlátozott erőforrások (szakértelem, pénz) a praktikus felhasználást helyezik előtérbe a kísérletező kedvvel szemben.
Klasszikus esetben az EAM felhasználását (elsősorban technológiai oldalról) az motiválja, hogy az információrendszer architektúra részterületeinek (adat-, alkalmazás- és technológia architektúra) modellezésétől segítséget remélnek a tervezés és a fejlesztések növekvő komplexitásának kezeléséhez. Másrészről az üzleti architektúra leképezése (folyamatok, termékek, szervezet) a folyamatszervezési hagyományokra épülve az IT és az üzlet közti (stratégiai) összehangolásban játszhat meghatározó szerepet. Motivációk szempontjából elsősorban a folyamatszervezési célok jelentek meg a válaszadóknál, a technológiai, informatikai fejlesztési orientációjú célok csak a középmezőnyben szerepelnek. Az EAM inkább az üzleti hatékonyság szolgálatába állított integrációs eszköznek látszik, elsősorban az informatikai oldalra tartozik és nem igazán játszik fontos szerepet az üzleti innovációban.
A szervezetek számára az EAM terület viszonylagos újszerűségét jelzik a megvalósításhoz, felhasználáshoz kapcsolódó területek érettségéről adott visszajelzések. A válaszok szerint van még mit fejlődni, különösen az EAM szempontjából kulcsfontosságú modellezés alacsony szintre értékelése mutatja a módszertani fejlesztések szükségességét. Ezért nem csoda, hogy az EAM felhasználását gátló tényezők közül a klasszikus erőforráshiány és vezetői figyelem hiánya mellett a modellezési szakértelem hiányosságai emelhetők ki.
Összességében a felmérés szerint az EAM hazai alkalmazása még gyerekcipőben jár, a tanulási folyamat kezdetén járunk. Az EAM felhasználásában a folyamatszervezési (üzleti architektúra) oldal hagyományai játszanak meghatározóbb szerepet, és megjelent az üzlet és IT összehangolás feladata is. Az EAM klasszikus alkalmazási célja, azaz, hogy csökkenjen a kockázat, illetve ne legyen káosz az infrastruktúrában és a projektekben, még kevésbé dominál. A haladó szintű feladatok, akár a versenyképesség-növelő lehetőségek keresése alig jelennek meg, a válaszadók még kevéssé tekintik az üzleti innováció eszközének az EAM-et.
A kutatás további anyagai innen letölthetők: VAMSZ 2014 felmérés
Felhasznált szakirodalom:
Zachman, J. A., 1987. A Framework for Information Systems Architecture. IBM Systems Journal, 26(3), pp. 276-292.
Spewak, S. H. (1993). Enterprise Architecture Planning: Developing a Blueprint for Data, Applications, and Technology. Wiley.