A vállalati architektúra menedzsment alapcélja, hogy csökkenjen a kockázat, illetve ne legyen káosz az infrastruktúrában és a projektekben. De a módszert Magyarországon egyelőre nem igen használják olyan haladó szintű feladatokra, mint a versenyképesség növelése vagy az üzleti innováció.

Szabó Zoltán, Corvinus Egyetem

A vállalati architektúra (Enterprise Architecture, EA) koncepció (Zachman, 1987) több évtizedes múltja ellenére az utóbbi tíz évben vált egyre általánosabban elfogadott és követett megközelítéssé az informatikai tervezés és fejlesztés támogatásában. A vállalati architektúra koncepcionális modellként leírja, hogy a vállalat üzleti folyamatai és támogató informatikai infrastruktúrája milyen logikával szerveződik, sorra veszi az összetevőit, azok kapcsolatrendszerét, s ezáltal megkönnyíti az elemzést és tervezést az IT és az üzlet számára egyaránt. (Spewak, 1993)
Magyarországon is terjednek az EA módszertani képzések, s nő a projektkezdeményezések száma is. A tavaly megalakult Vállalati Architektúra Menedzsment Szakértők Egyesülete (VAMSZ) ősszel felmérést indított a hazai nagyvállalatok és szervezetek körében, hogy feltárja a vállalati architektúra menedzsment (EAM) hazai állapotát. Habár a felmérésbe bevont, a magyar gazdaság valamennyi területét reprezentáló 56 cég az EAM terén már tapasztaltabb szervezet volt, a kibontakozó kép mégsem túl derűs. A hazai vállalatok ugyan nyitottak az új módszerekre, megközelítésekre, de a viszonylag kis vállalati méretek, a kisebb komplexitás és a korlátozott erőforrások (szakértelem, pénz) a praktikus felhasználást helyezik előtérbe a kísérletező kedvvel szemben.
Klasszikus esetben az EAM felhasználását (elsősorban technológiai oldalról) az motiválja, hogy az információrendszer architektúra részterületeinek (adat-, alkalmazás- és technológia architektúra) modellezésétől segítséget remélnek a tervezés és a fejlesztések növekvő komplexitásának kezeléséhez. Másrészről az üzleti architektúra leképezése (folyamatok, termékek, szervezet) a folyamatszervezési hagyományokra épülve az IT és az üzlet közti (stratégiai) összehangolásban játszhat meghatározó szerepet. Motivációk szempontjából elsősorban a folyamatszervezési célok jelentek meg a válaszadóknál, a technológiai, informatikai fejlesztési orientációjú célok csak a középmezőnyben szerepelnek. Az EAM inkább az üzleti hatékonyság szolgálatába állított integrációs eszköznek látszik, elsősorban az informatikai oldalra tartozik és nem igazán játszik fontos szerepet az üzleti innovációban.

VAMSZA szervezetek számára az EAM terület viszonylagos újszerűségét jelzik a megvalósításhoz, felhasználáshoz kapcsolódó területek érettségéről adott visszajelzések. A válaszok szerint van még mit fejlődni, különösen az EAM szempontjából kulcsfontosságú modellezés alacsony szintre értékelése mutatja a módszertani fejlesztések szükségességét. Ezért nem csoda, hogy az EAM felhasználását gátló tényezők közül a klasszikus erőforráshiány és vezetői figyelem hiánya mellett a modellezési szakértelem hiányosságai emelhetők ki.
Összességében a felmérés szerint az EAM hazai alkalmazása még gyerekcipőben jár, a tanulási folyamat kezdetén járunk. Az EAM felhasználásában a folyamatszervezési (üzleti architektúra) oldal hagyományai játszanak meghatározóbb szerepet, és megjelent az üzlet és IT összehangolás feladata is. Az EAM klasszikus alkalmazási célja, azaz, hogy csökkenjen a kockázat, illetve ne legyen káosz az infrastruktúrában és a projektekben, még kevésbé dominál. A haladó szintű feladatok, akár a versenyképesség-növelő lehetőségek keresése alig jelennek meg, a válaszadók még kevéssé tekintik az üzleti innováció eszközének az EAM-et.

A kutatás további anyagai innen letölthetők: VAMSZ 2014 felmérés

Felhasznált szakirodalom:
Zachman, J. A., 1987. A Framework for Information Systems Architecture. IBM Systems Journal, 26(3), pp. 276-292.
Spewak, S. H. (1993). Enterprise Architecture Planning: Developing a Blueprint for Data, Applications, and Technology. Wiley.